Infostart.hu
eur:
361.28
usd:
311.42
bux:
131274.13
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Donald Trump amerikai elnök (j3) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja J. D. Vance amerikai alelnök (j) jelenlétében a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 20025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Szakértő: dinamikus társaság jött össze – Ukrajna Washingtonban erős garanciát kaphat, de NATO-tagságot nem

Európai nagy- és középhatalmak, valamint az Egyesült Államok részvételével állíthatnak össze egy csomagot Ukrajna számára Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint, aki az InfoRádióban a világpolitika főszereplői és Ukrajna számára is elfogadható egyensúly jelenleg legfontosabbnak tűnő elemiről beszélt, illetve arról, miben engedhet most az amerikai elnök terepet Európának.

Az alaszkai csúcs után is gőzerővel folytatódnak a tárgyalások az orosz–ukrán háborúval kapcsolatosan. Az ukrán elnök vasárnap Brüsszelben találkozott a „tettre készek” európai koalíciójának tagjaival. Hétfőn egy igazi diplomáciai csúcs következik Washingtonban, már az amerikai elnökkel egyeztetve.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban hétfő reggel elmondta, az a megállapodás, ami most készül, bár nem biztos, hogy meg is születik, egy nagyon fontos következő lépés lehet a béke felé, és még a Putyin–Trump-találkozónál is fontosabb lehet, mivel most az EU és a NATO „elkíséri Ukrajnát” a biztonsági garanciák kérdése miatt.

„Az utóbbi órákban már megszellőztették, hogy ezen a bizonyos Putyin–Trump-megbeszélésen elhangozhatott, hogy Oroszország egy biztonsági garanciába belemenne, ami egy NATO-stílusú garancia lenne. Ez már árulkodó jel arról, hogy azok a nagyhatalmak igyekeznek most Washingtonba, akik képesek ilyen garanciáknak a megadására” – mondta a szakértő, sorolva az érintetteket; az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a német kancellár, az olasz miniszterelnök és mellettük a NATO főtitkára és az Európai Unió Bizottsága elnöke is Washingtonban lesz, ugyanígy a finn elnök, aki „állítólag jó kapcsolatban van Trumppal”, és az ő jelenléte is segítheti egy ilyen típusú megállapodás elérését.

Most tehát úgy tűnik, Európának „mégis osztanak lapokat”, ezt Gálik Zoltán is biztosnak tartja, ugyanakkor azt is kijelentette, tartós béke és rendezés nem lehetséges Ukrajna nélkül, Európában pedig az európai országok nélkül.

Európa nélkül nem lehet

Az Ukrajnáról szóló hosszú távú megállapodás szerinte viszont nem csupán az ország határainak „bebetonozásáról” szólna, hanem az újjáépítésről is, mindenekelőtt pedig a tűzszünet betartásáról, betartatásáról, amihez viszont „európai jelenlét kell” akár emberi erővel, akár haditechnikai felszerelések szállításával, de ehhez Európának szüksége van amerikai részvételre is.

Hogy Donald Trump amerikai elnök mekkora teret enged Európának a most zajló folyamatban, arról Gálik Zoltán azt mondta, erről csak feltételezések vannak, de alapkő lehet majd, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, ezt egy külön garanciarendszer helyettesítené.

„A NATO-nak van egy nagyon fontos központi eleme, az úgynevezett 5. cikk, ami a kollektív védelmi mechanizmusa a szervezetnek; ha valakit megtámadnak, a többiek a segítségére sietnek. Tehát elképzelhető egy olyan típusú megállapodás, ami valamilyen módon Ukrajnát egy újfajta kollektív védelmi mechanizmusban, akár limitáltan – néhány nagyhatalom, középhatalom segítségével, de nagyon fontos, hogy ebben az Amerikai Egyesült Államok is úgy néz ki, hogy szerepet vállalna – biztosítaná arról, hogy az elkövetkezendő időben semmiféle orosz agresszió ne történhessen” – írta körül a várakozásokat az egyetemi docens.

Most tehát Washingtonban van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök oldalán számos európai vezető. Első körben Trump és Zelenszkij egyeztet, majd bekapcsolódnak a tárgyalásokba az európai vezetők is.

A dinamikus csapat

Gálik Zoltán szerint Keir Starmer brit miniszterelnöknek is kulcsszerepe lehet most Washingtonban, hisz ő is „jóban van” az amerikai elnökkel, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Trump hamarosan Londonba utazik. Csaknem Starmer „szintjén van” az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni is Trumpnál. „A német kancellár nélkül pedig nem nagyon lehet megoldást találni Európában, és Emmanuel Macron francia elnök is fontos szereplő”, bár ő egyéb kérdésekben vitában áll Donald Trumppal, mint azt a világsajtóban gyakorta hangoztatják manapság. Mark Rutte pedig „suttogva segít néha” Trumpnak NATO-kérdésekben, így tehát „dinamikus társaság” jön össze most Washingtonban.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben tekint fegyverüzletként az Ukrajna körüli helyzetre, Gálik Zoltán hangsúlyozta: „egy folyamat elején vagyunk.”

Új architektúra

„Hiszen attól még, hogy egy területi garanciaszerződés előkészítése megtörténik, számtalan kérdés van, ami a területi integritással, a gazdasági szankciók feloldásával, illetve Ukrajna hosszú távú gazdasági és katonai integrálásával az európai tömbbe megtörténhet, és ebben valóban nagyon nagy szerepe lehet Európának, akár mint közvetítő. Hiszen most nagyon sok haditechnikai eszköz azzal a technikával jut el Ukrajnába, hogy a NATO-eszközöket árulják, illetve kapja meg Ukrajna, és ezeket szerzik be az európai államok pótlólag az Amerikai Egyesült Államoktól – magyarázta. – De egy hosszú távú biztonsági rendszerben, az ukrán teljes katonai potenciál feltérképezése és integrálása egy újfajta európai biztonsági és akár globális biztonsági architektúrában lehetséges lehet” – jelentette ki a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Donald Tusk az orosz energiafüggőségről is beszélt Magyar Péterrel a lengyelországi tárgyalásokon

Magyar Péter „barátok között van” – ezzel indította a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját Donald Tusk. A lengyel kormányfő jelezte: örömmel vennék, ha a következő visegrádi csúcstalálkozót Budapesten szerveznék meg. Tusk szerint Lengyelország kész együttműködni Magyarországgal, akár közös beruházásokon keresztül is, hogy a térség országai csökkenteni tudják orosz energiafüggőségüket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×