Infostart.hu
eur:
364.43
usd:
311.1
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Donald Trump amerikai elnök (j3) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja J. D. Vance amerikai alelnök (j) jelenlétében a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 20025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Szakértő: dinamikus társaság jött össze – Ukrajna Washingtonban erős garanciát kaphat, de NATO-tagságot nem

Európai nagy- és középhatalmak, valamint az Egyesült Államok részvételével állíthatnak össze egy csomagot Ukrajna számára Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint, aki az InfoRádióban a világpolitika főszereplői és Ukrajna számára is elfogadható egyensúly jelenleg legfontosabbnak tűnő elemiről beszélt, illetve arról, miben engedhet most az amerikai elnök terepet Európának.

Az alaszkai csúcs után is gőzerővel folytatódnak a tárgyalások az orosz–ukrán háborúval kapcsolatosan. Az ukrán elnök vasárnap Brüsszelben találkozott a „tettre készek” európai koalíciójának tagjaival. Hétfőn egy igazi diplomáciai csúcs következik Washingtonban, már az amerikai elnökkel egyeztetve.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban hétfő reggel elmondta, az a megállapodás, ami most készül, bár nem biztos, hogy meg is születik, egy nagyon fontos következő lépés lehet a béke felé, és még a Putyin–Trump-találkozónál is fontosabb lehet, mivel most az EU és a NATO „elkíséri Ukrajnát” a biztonsági garanciák kérdése miatt.

„Az utóbbi órákban már megszellőztették, hogy ezen a bizonyos Putyin–Trump-megbeszélésen elhangozhatott, hogy Oroszország egy biztonsági garanciába belemenne, ami egy NATO-stílusú garancia lenne. Ez már árulkodó jel arról, hogy azok a nagyhatalmak igyekeznek most Washingtonba, akik képesek ilyen garanciáknak a megadására” – mondta a szakértő, sorolva az érintetteket; az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a német kancellár, az olasz miniszterelnök és mellettük a NATO főtitkára és az Európai Unió Bizottsága elnöke is Washingtonban lesz, ugyanígy a finn elnök, aki „állítólag jó kapcsolatban van Trumppal”, és az ő jelenléte is segítheti egy ilyen típusú megállapodás elérését.

Most tehát úgy tűnik, Európának „mégis osztanak lapokat”, ezt Gálik Zoltán is biztosnak tartja, ugyanakkor azt is kijelentette, tartós béke és rendezés nem lehetséges Ukrajna nélkül, Európában pedig az európai országok nélkül.

Európa nélkül nem lehet

Az Ukrajnáról szóló hosszú távú megállapodás szerinte viszont nem csupán az ország határainak „bebetonozásáról” szólna, hanem az újjáépítésről is, mindenekelőtt pedig a tűzszünet betartásáról, betartatásáról, amihez viszont „európai jelenlét kell” akár emberi erővel, akár haditechnikai felszerelések szállításával, de ehhez Európának szüksége van amerikai részvételre is.

Hogy Donald Trump amerikai elnök mekkora teret enged Európának a most zajló folyamatban, arról Gálik Zoltán azt mondta, erről csak feltételezések vannak, de alapkő lehet majd, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, ezt egy külön garanciarendszer helyettesítené.

„A NATO-nak van egy nagyon fontos központi eleme, az úgynevezett 5. cikk, ami a kollektív védelmi mechanizmusa a szervezetnek; ha valakit megtámadnak, a többiek a segítségére sietnek. Tehát elképzelhető egy olyan típusú megállapodás, ami valamilyen módon Ukrajnát egy újfajta kollektív védelmi mechanizmusban, akár limitáltan – néhány nagyhatalom, középhatalom segítségével, de nagyon fontos, hogy ebben az Amerikai Egyesült Államok is úgy néz ki, hogy szerepet vállalna – biztosítaná arról, hogy az elkövetkezendő időben semmiféle orosz agresszió ne történhessen” – írta körül a várakozásokat az egyetemi docens.

Most tehát Washingtonban van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök oldalán számos európai vezető. Első körben Trump és Zelenszkij egyeztet, majd bekapcsolódnak a tárgyalásokba az európai vezetők is.

A dinamikus csapat

Gálik Zoltán szerint Keir Starmer brit miniszterelnöknek is kulcsszerepe lehet most Washingtonban, hisz ő is „jóban van” az amerikai elnökkel, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Trump hamarosan Londonba utazik. Csaknem Starmer „szintjén van” az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni is Trumpnál. „A német kancellár nélkül pedig nem nagyon lehet megoldást találni Európában, és Emmanuel Macron francia elnök is fontos szereplő”, bár ő egyéb kérdésekben vitában áll Donald Trumppal, mint azt a világsajtóban gyakorta hangoztatják manapság. Mark Rutte pedig „suttogva segít néha” Trumpnak NATO-kérdésekben, így tehát „dinamikus társaság” jön össze most Washingtonban.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben tekint fegyverüzletként az Ukrajna körüli helyzetre, Gálik Zoltán hangsúlyozta: „egy folyamat elején vagyunk.”

Új architektúra

„Hiszen attól még, hogy egy területi garanciaszerződés előkészítése megtörténik, számtalan kérdés van, ami a területi integritással, a gazdasági szankciók feloldásával, illetve Ukrajna hosszú távú gazdasági és katonai integrálásával az európai tömbbe megtörténhet, és ebben valóban nagyon nagy szerepe lehet Európának, akár mint közvetítő. Hiszen most nagyon sok haditechnikai eszköz azzal a technikával jut el Ukrajnába, hogy a NATO-eszközöket árulják, illetve kapja meg Ukrajna, és ezeket szerzik be az európai államok pótlólag az Amerikai Egyesült Államoktól – magyarázta. – De egy hosszú távú biztonsági rendszerben, az ukrán teljes katonai potenciál feltérképezése és integrálása egy újfajta európai biztonsági és akár globális biztonsági architektúrában lehetséges lehet” – jelentette ki a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×