Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2025. február 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA

Tisztogatásba kezdett az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat éjjel rendeletben mentett fel több olyan köztisztviselőt, aki érintett a hadianyag-beszerzéssel kapcsolatos korrupciós ügyben.

Szombati keltezésű rendeleteiben az államfő felmentette tisztségéből Szerhij Hajdajt, a munkácsi állami közigazgatási hivatal vezetőjét és Andrij Jurcsenkót, a Luhanszk megyei rubizsnei városi katonai közigazgatási hivatal vezetőjét. A frissen feltárt korrupciós ügyről az ukrán vezetés szombaton adott hírt.

A nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatal (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészség (SZAP) közös közleményben tudatta: egy hivatalban levő parlamenti képviselőről, két helyi tisztségviselőről és a nemzeti gárda több tagjáról derült ki, hogy csúszópénzeket fogadtak el. Szándékosan megemelt áron kötöttek állami szerződéseket katonai drónokat beszállító cégekkel, és az elkövetők esetenként akár a szerződés értékének 30 százalékát is kitevő jutalékot kaptak.

Az érintett parlamenti képviselő Olekszij Kuznyecov, Zelenszkij Nép Szolgája pártjának képviselője, akinek tagságát pártja a vizsgálat idejére felfüggeszti – közölte David Aramija, a párt frakcióvezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Nyomozást indítottak a Nemzeti Gárdán belül is, és az érintettekkel szemben meghozták az első intézkedéseket – jelentette be Ihor Klimenko belügyminiszter.

"Zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben, csapatmunka a korrupció leleplezésére és igazságos ítélet" - írta szombaton Volodimir Zelenszkij a Telegramon. Hozzátette: fontos, hogy a korrupcióellenes intézmények függetlenül működjenek, és a csütörtökön elfogadott jogszabály minden lehetőséget meg is ad nekik ahhoz, hogy valódi harcot tudjanak folytatni a korrupcióval szemben.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×