Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 24. szombat Salamon
A PKK megkezdte fegyverei beszolgáltatását
Nyitókép: X / Pusholder

A törökországi kurd fegyveresek megkezdték a leszerelést - videó

Ünnepélyes keretek között megkezdte pénteken fegyverei beszolgáltatását a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK). A ceremóniára - amely az első lépés a PKK és az Ankara közötti viszály megszüntetése felé - az észak-iraki, kurdok lakta Szulejmanije várostól 50 kilométerre, a hegyekben került sor.

Az AFP helyszíni tudósítója szerint a beszolgáltatási folyamat első, "szimbolikus" aktusaként mintegy harminc fegyveres, köztük négy parancsnok tette le a fegyvert. A fegyvereket a tervek szerint később meg fogják semmisíteni egy másik ünnepség keretében, amelyen a tájékoztatás szerint a török és az iraki hírszerzés küldöttsége, az észak-iraki autonóm Kurdisztán parlamentjének több tagja, valamint a kurdbarát - a lefegyverzést elősegítő tárgyalásokon közvetítői szerepet vállaló - DEM párt, Törökország harmadik legnagyobb politikai erejének tisztségviselői is részt vesznek.

Az INA iraki állami hírügynökség jelentése szerint a fegyverek beszolgáltatása szakaszosan megy végbe és várhatóan szeptemberre zárul le.

A kurd függetlenségért fegyveres harcot folytató PKK májusban jelentette be, hogy beszolgáltatja fegyvereit, egyúttal saját maga feloszlatása mellett döntött. A lépést a szervezet Törökországban bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan kezdeményezte, aki csütörtökön ismét hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a fegyveres küzdelemnek és meg kell kezdeni a demokratikus politizálást.

Az 1999 óta börtönben lévő Öcalan a PKK vezetésével és a DEM-mel közösen felszólították továbbá az ankarai vezetést, vegye figyelembe a kurdok politikai követeléseit.

A szervezet 1984-ben kezdett fegyveres lázadást Törökország ellen, egy független kurd állam létrehozását tűzve ki célul. A konfliktus azóta több mint 40 ezer ember életét követelte, súlyos gazdasági terheket rótt az országra, és mély társadalmi feszültségeket szított. Ankara máris közölte, hogy a PKK feloszlatásáról szóló döntés ellenére is folytatódnak az összecsapások a török erők és a szervezet fegyveresei között Délkelet-Törökországban és Észak-Irakban, és Törökország továbbra is csapásokat mér a PKK raktáraira és bázisaira a térségben.

Mindeközben, alig néhány órával a ceremónia kezdete előtt az észak-iraki félautonóm Kurdisztán hatóságai azt közölték, hogy az éjszaka folyamán két drónt semmisítettek meg a térség fölött. Ahmed Latíf, a Szulejmanijében állomásozó egység szóvivője a sajtónak azt mondta, áldozatok nincsenek, károk sem történtek. A kurd terrorelhárító hivatal azt közölte, péntek reggel egy másik, robbanószerekkel megrakott drónt is megsemmisítettek az autonóm területtel szomszédos Kirkuk kormányzóság fölött.

Címlapról ajánljuk

Apa, anya, pia program, 400 ezer „elfeledett gyerek” él Magyarországon szenvedélybeteg szülő mellett

Magyarországon mintegy 400 ezer gyermek él alkoholfüggő, vagy más függőséggel küzdő szülőkkel. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kilencedik alkalommal szervezett szakmai konferenciát, hogy a gyermekekkel találkozó szakemberek, pedagógusok, szülőtársak figyelmét felhívja a gyanús jelekre, és elmondja, hogyan kérhetnek segítséget az érintett gyermekek számára. Az esemény megálmodója, Frankó András családterapeuta erről beszélt az InfoRádióban.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Meg lehet-e jól adóztatni a magyar milliárdosokat?

Meg lehet-e jól adóztatni a magyar milliárdosokat?

A vagyonadóról szóló vitában az egyik oldal igazságosabb közteherviselést és jelentős költségvetési bevételeket vár, a másik tőkemenekítést, kevesebb beruházást és lassabb gazdasági növekedést jósol. A közgazdasági kutatások alapján egyik következtetés sem automatikus. A magyar vagyonadó-tervezet ismeretében azonban már pontosabb kérdéseket tehetünk fel: kik fizetnének, mekkora bevétel várható, hogyan reagálnának az adózók, és végül milyen társadalmi célt szolgálna az adó?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×