Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Buddhista szerzetesek voksolnak a dél-koreai elnökválasztást megelőző szavazáson egy szöuli szavazóhelyiségben 2025. május 29-én. Dél-Koreában június 3-án tartanak előrehozott elnökválasztást, amelyet azt követően írtak ki, hogy alkotmányos eljárással leváltották posztjáról Jun Szogjol államfőt, aki a bírósági ítélet szerint 2024 decemberében törvényellenesen vezetett be szükségállapotot.
Nyitókép: MTI/EPA/YNA

Elfogyott a dél-koreaiak türelme, megindult a roham

Dél-Koreában már csütörtökön megkezdődött a szavazás az előre hozott elnökválasztás jövő keddi napja előtt, amely várhatóan véget vet a politikai válságnak, amelyet a korábbi államfő, Jun Szogjol menesztése váltott ki, miután decemberben sikertelen kísérletet tett a hadiállapot bevezetésére.

Bár június 3. a hivatalos szavazás napja, akik korábban szeretnék leadni voksukat, már csütörtökön és pénteken is megtehetik. Egy 2013-ban bevezetett intézkedés teszi lehetővé, hogy azok is szavazhassanak, akik nem tudnak aznap elmenni a szavazóhelyiségekbe.

A szavazás helyi idő szerint hat órakor kezdődött, és 12 órán át tart, majd pénteken folytatódik.

A Nemzeti Választási Bizottság adatai szerint 9 órakor a részvételi arány 3,55 százalékos volt, ami

az ázsiai ország választásainak történetében az eddigi legmagasabb.

A felmérések szerint a voksolás favoritja 49 százalékos támogatottsággal a 61 éves I Dzsemjong, a balközép Demokrata Párt politikusa, volt ügyvéd. A második helyen a jobboldali Népi Hatalom Párt (PPP) volt munkaügyi minisztere, Kim Munszu áll 35 százalékkal.

A választások azért váltak szükségessé, mert az alkotmánybíróság április 4-én megfosztotta hivatalától a konzervatív Jun Szogjol elnököt, miután 2024 decemberében megpróbálta bevezetni a hadiállapotot.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×