Infostart.hu
eur:
380.7
usd:
325.78
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Buddhista szerzetesek voksolnak a dél-koreai elnökválasztást megelőző szavazáson egy szöuli szavazóhelyiségben 2025. május 29-én. Dél-Koreában június 3-án tartanak előrehozott elnökválasztást, amelyet azt követően írtak ki, hogy alkotmányos eljárással leváltották posztjáról Jun Szogjol államfőt, aki a bírósági ítélet szerint 2024 decemberében törvényellenesen vezetett be szükségállapotot.
Nyitókép: MTI/EPA/YNA

Elfogyott a dél-koreaiak türelme, megindult a roham

Dél-Koreában már csütörtökön megkezdődött a szavazás az előre hozott elnökválasztás jövő keddi napja előtt, amely várhatóan véget vet a politikai válságnak, amelyet a korábbi államfő, Jun Szogjol menesztése váltott ki, miután decemberben sikertelen kísérletet tett a hadiállapot bevezetésére.

Bár június 3. a hivatalos szavazás napja, akik korábban szeretnék leadni voksukat, már csütörtökön és pénteken is megtehetik. Egy 2013-ban bevezetett intézkedés teszi lehetővé, hogy azok is szavazhassanak, akik nem tudnak aznap elmenni a szavazóhelyiségekbe.

A szavazás helyi idő szerint hat órakor kezdődött, és 12 órán át tart, majd pénteken folytatódik.

A Nemzeti Választási Bizottság adatai szerint 9 órakor a részvételi arány 3,55 százalékos volt, ami

az ázsiai ország választásainak történetében az eddigi legmagasabb.

A felmérések szerint a voksolás favoritja 49 százalékos támogatottsággal a 61 éves I Dzsemjong, a balközép Demokrata Párt politikusa, volt ügyvéd. A második helyen a jobboldali Népi Hatalom Párt (PPP) volt munkaügyi minisztere, Kim Munszu áll 35 százalékkal.

A választások azért váltak szükségessé, mert az alkotmánybíróság április 4-én megfosztotta hivatalától a konzervatív Jun Szogjol elnököt, miután 2024 decemberében megpróbálta bevezetni a hadiállapotot.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×