Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

A sóbánya jövőjéről nyilatkozott a lemondott a bányászcég-vezető

Egyetlen terv ismert egyelőre a bányát üzemeltető cég részéről. Az egyik távozó vezető szerint két turisztikai szezon is ki fog maradni.

Az elmúlt napokban Székelyföldet érő esőzések hatására az egész régióban patakok és folyók léptek ki a medrükből, óriási károkat okozva. Különösen súlyos a helyzet Parajdon, ahol a sóbányába a beszakadt felszínen át beömlő Korond-patak jelentős károkat okozott. A víz teljesen feltöltötte a bányát, az utolsó napokban megmenteni próbált részen is átvette az uralmat.

A helyiek emiatt elkeseredtek, és úgy vélik, nem tettek meg mindent a bányát működtető cégnél azért, hogy a katasztrófa ne következzen be.

A bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) irodáinál spontán tüntetésre gyűltek össze a vállakozók és családtagjaik, követelve a cég vezetőinek felelősségvállalását és lemondását. Sebestyén József, a bányavállalat fejlesztési/beruházási igazgatója végül lemondott posztjáról – írta a Maszol. A Blikknek nyilatkozva azt mondta: nem érez felelősséget, ők nem hibáztak, mindent megtettek. Hozzátette:

megpróbálnak még nagy teljesítményű szivattyúkat szerezni és amennyi vizet csak lehet, kiszivattyúzni, de elismerte, hogy ezzel a helyzet nem oldódik meg.

Azt állítja, hogy a bányában azok a részek, amelyek nem omlottak le, már nem is fognak, mert a só alatt kőzetréteg van, ami tartja magát, de még legalább 8-10 hónap, mire le tudnak menni megnézni, mi is történt ott pontosan. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hova szivattyúzzák a bányából a sós vizet.

Úgy véli, Parajdon a következő két szezont ki kell hagyni a turizmusban.

(A nyitóképen: A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Május 28-án éjjel a létesítmény turisták által látogatható részét is elérte a víz.)

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×