Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

A sóbánya jövőjéről nyilatkozott a lemondott a bányászcég-vezető

Egyetlen terv ismert egyelőre a bányát üzemeltető cég részéről. Az egyik távozó vezető szerint két turisztikai szezon is ki fog maradni.

Az elmúlt napokban Székelyföldet érő esőzések hatására az egész régióban patakok és folyók léptek ki a medrükből, óriási károkat okozva. Különösen súlyos a helyzet Parajdon, ahol a sóbányába a beszakadt felszínen át beömlő Korond-patak jelentős károkat okozott. A víz teljesen feltöltötte a bányát, az utolsó napokban megmenteni próbált részen is átvette az uralmat.

A helyiek emiatt elkeseredtek, és úgy vélik, nem tettek meg mindent a bányát működtető cégnél azért, hogy a katasztrófa ne következzen be.

A bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) irodáinál spontán tüntetésre gyűltek össze a vállakozók és családtagjaik, követelve a cég vezetőinek felelősségvállalását és lemondását. Sebestyén József, a bányavállalat fejlesztési/beruházási igazgatója végül lemondott posztjáról – írta a Maszol. A Blikknek nyilatkozva azt mondta: nem érez felelősséget, ők nem hibáztak, mindent megtettek. Hozzátette:

megpróbálnak még nagy teljesítményű szivattyúkat szerezni és amennyi vizet csak lehet, kiszivattyúzni, de elismerte, hogy ezzel a helyzet nem oldódik meg.

Azt állítja, hogy a bányában azok a részek, amelyek nem omlottak le, már nem is fognak, mert a só alatt kőzetréteg van, ami tartja magát, de még legalább 8-10 hónap, mire le tudnak menni megnézni, mi is történt ott pontosan. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hova szivattyúzzák a bányából a sós vizet.

Úgy véli, Parajdon a következő két szezont ki kell hagyni a turizmusban.

(A nyitóképen: A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Május 28-án éjjel a létesítmény turisták által látogatható részét is elérte a víz.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×