Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 19. szombat Emília
A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket a sóbányák közelében 2025. május 28-án. A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Teljesen feltelt vízzel a parajdi sóbánya – itt a bizonyíték videón is

Kormányhatározatot készítettek elő a parajdi sóbánya helyreállítására. Az utóbbi napok felhőszakadásai nyomán az áradó Korond-patak vize elöntötte a tárnákat és alámosta a közelben lévő utat is.

Egy helyszíni videó tanúsága szerint csütörtök estére teljesen feltelt vízzel a parajdi sóbánya. A képsorokon az látszik, hogy a Korond-patak már a régi medrében folyik tovább, nem ömlik be a víz sehol a bánya feletti mart víznyelőn, ami arra utalhat, hogy abban a magasságban már telítődtek a tárnák.

Folyamatban van a parajdi sóbánya helyzetének megoldása: a román kormány hamarosan jóváhagyja a munkálatok finanszírozásáról szóló határozatot – jelentette ki csütörtökön Raed Arafat, a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának vezetője. Zajlanak az előkészítő megbeszélések, de a munkák kezdetével meg kell várni az időjárás kedvezőbbre fordulását.

Emlékeztetett, hogy a Korond-patak medrében már korábban elkezdték a munkálatokat, azonban mindent megrongált az újabb áradás. Raed Arafat szerint más megközelítésre van szükség, amire már kaptak javaslatot.

Petres Sándor Hargita megyei prefektus arról számolt be, hogy a megyei katasztrófavédelmi bizottság határozatban összesítette az ár levonulása utánra a sóbánya biztonságossá tételéhez szükséges sürgősségi munkálatokat. Ezeket érintettekként a bányát működtető Országos Sóipari Társaságnak és a Román Vízügyi Hatóságnak kell elvégezni. A bukaresti hatóságoknak továbbított határozat szerint

a hasonló kritikus helyzetek elkerülésére egy víztározót kell építeni, mely felfogja a patak megnövekedett vízhozamát, és újabb vízelvezető csatorna építésére is szükség van,

mivel az eddigi munkálatok helyszíne már nem biztonságos. Amint lehetséges, a bánya állapotának felmérését is el kell kezdeni és megállapítani, milyen munkálatokra van szükség a biztonságossá tételéhez.

A helyzet kapcsán megszólalt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. "Parajd nem marad magára" – fogalmazott. Tánczos Barna ügyvivő pénzügyminiszter előkészítette a gazdasági miniszterrel azt a határozatot, amely lehetővé teszi az árvíz és az áradások leállása után a helyreállítás megkezdését. Csak ezután derülhet ki, hogy a bányának mely részei lesznek használhatóak, a statikai helyzetet szakemberek fogják felmérni – hangzott el az Erdély TV riportjában.

A Székelyhon portál arról írt, hogy 18 izennyolc évvel ezelőtt egy nemzetközi bányászati konferencián, Olaszországban megjelent egy tanulmány, amely részletesen feltárta a parajdi sóbányát fenyegető súlyos kockázatokat. Ami akkor egy tudományos figyelmeztetés volt, ma szomorú valóság. A lap szerint a szerzők – erdélyi magyar, román és nemzetközi kutatók – egyértelműen jelezték: ha nem történnek megelőző intézkedések, a felszíni vizek – elsősorban a Korond-patak – beszivárgása előbb-utóbb súlyos károkat fog okozni a föld alatti bányaterekben – beleértve a gyógyászati célokat szolgáló sóbánya-szanatóriumot is.

A tanulmányban leírtak szerint azt tapasztalták, hogy

  • a patak vízének sótartalma a bányaterület közelében megnő, ami azt mutatja, hogy a só oldódik, vagyis víz szivárog be a bányába.
  • a Dózsa György nevet viselő bányarészben olyan magas nedvességtartalmú rétegeket azonosítottak, amelyek potenciális beszivárgási útvonalakat jelentettek.
  • a kockázatelemzés komoly veszélyt mutatott ki, különösen a Dózsa György akna környékén.

A kutatók konkrét megelőző lépéseket is javasoltak, például három állandó vízmegfigyelő (monitoring) állomás kiépítését a Korond-patak mentén, rendszeres geofizikai és vízminőségi ellenőrzéseket, vészhelyzeti forgatókönyvet, amely komolyabb kockázat esetén a patak medrének elterelését is előirányozza. Mindezek célja a lap összegzése szerint az lett volna, hogy időben észleljék a problémát, és még azelőtt cselekedjenek, mielőtt visszafordíthatatlanná válik a helyzet.

Címlapról ajánljuk

Felmérés: tízből kilenc egyetemistát akadályoz a lelkiállapota a tanulásban

A hallgatóknak több mint a fele érez rendszeresen stresszt a tanulmányaival kapcsolatban – ismertette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kutatásának egyik fő megállapítását Budai Marcell. A HÖOK sajtófőnöke az InfoRádióban elmondta: az egyetemeknek külön anyagi támogatást kellene adni megfelelő számú pszichológus, tanácsadó felvételére, vagy ingyenesen látogatható központokat kellene kialakítani a klinikumokkal együttműködve.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×