Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A csendőrség által lezárt Só-szoros Parajd felőli bejárata 2025. május 28-án. A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Betört a víz, kitört a botrány – súlyos mulasztás vezethetett a sóbánya-katasztrófához Parajdon

Óriási az elégedetlenség a helyiek körében, akik úgy látják, sokkal előbb kellett volna cselekedni a sóbánya megmentése érdekében, mást és máshogyan kellett volna csinálni. Spontán tüntetés alakult ki a Salrom irodáinál, a cég egyik vezetője lemondott.

Mint azt az Infostart is megírta székely beszámolók alapján, nem sikerült megállítani a tomboló áradatot, és a Telegdy-bányarészt sem tudták megmenteni, leomolhattak a bányában épített gát falai a víz nyomása alatt. A bányászok az utolsó pillanatig kitartottak, volt, aki sírva jött fel a mélyből. A bányát működtető román Országos Sóipari Társaság (Salrom) azt közölte, hogy kimenekítette a dolgozóit és a munkagépeit, a bányát pedig lezárta.

A korábban borospinceként használt Telegdy-rész nem tartozik az eddig a turisták előtt megnyitott szakaszhoz. A hírek szerint ha sikerült volna megmenteni, akkor is egy évre lett volna szükség ahhoz, hogy turisztikai látványossággá alakíthassák.

A történtek hatására a helyiek körében már óriási volt a felháborodás, a Székelyhon tudósítása szerint spontán tüntetés alakult ki Parajd főutcáján a Salrom-iroda előtt.

A Blikk helyszíni riportja szerint a feldühödött tömegben helyi vállalkozók és alkalmazottjaik, nők, férfiak, idősek voltak jelen. Az illetékesek megjelenését követelték, ám az épületből sokáig senki nem jött ki, csak egy ablakból lesték, mi történik. Végül kijött több vezető, a tömeg a lemondásukat követelte, azzal vádolva őket, hogy elhanyagolták a bányát, és miattuk mennek most tönkre a látványosságra épült vállalkozásaik.

Az egyik vállalkozó a Blikknek elmondta, hosszú éveket húztak le két műszakban Németországban, hogy ide, nagyapáik földjére, ahol dédszüleik is bányászok voltak, a modern kornak megfelelő turisztikai vállalkozást hozzanak. Évek óta tudták, hogy a bányába be fog törni egyszer a víz. Szerinte a vállalat nem tett semmit. Úgy mondta, nem tudják az okot, hogy ekkora hozzá nem értés volt a háttérben, vagy direkt csinálták, hogy tönkretegyék az itt élő magyarokat. A vállalkozó azt mondta, három hete felajánlották a bányavállalatnak, hogy a helyi üzletek, panziósok pénzt és munkát adnak a védekezéshez, akár éjjel-nappal dolgoznának, mert akkor még meg lehetett volna állítani a vizet. Kizavarták őket a bányavállalattól.

Egyesek a lap szerint fényképeket mutatva azt állították, hogy a román vállalat május 8-án olyan amatőr védőgátat húzott a bánya köré, ami egy kis patakot sem tudott volna megállítani, nem, hogy a tomboló Korondot.

Egy másik vállalkozó is nyilatkozott: „Három hete hoztak ide egy független bányamérnököt és egy vállalkozót, azt mondták, hogy ha homokzsákokkal egy napra megállítják a vizet, akkor betonnal másfél nap alatt el tudták volna végezni azt a védelmi munkát, amiben most a bányavállalat elvesztette a csatát. Akkor még olyan volt a vízbetörés, hogy az megvalósítható lett volna. A két napja folyó rohammunka, amiben a bányavállalat nem kért a helyi civilek segítségéből, a hozzá nem értés tetőfoka: az áradást friss betonnal akarták megfogni” – panaszolta.

Szintén megszólaltatták Sebestyén Józsefet, a bányavállalat fejlesztési igazgatóját, aki a tömeg határozott követelésére végül lemondott posztjáról, de a vállalat alkalmazásában marad. Azt mondta: nem érez felelősséget, ők nem hibáztak, mindent megtettek.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×