A szövetségi bíróságra benyújtott keresetben a felperesek azt állítják, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi politikája most az elnök szeszélyeitől függ, nem pedig törvényes hatáskörének megfelelő gyakorlásától.

"Azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra, és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba" - áll a keresetben.

A felperesek azzal érvelnek, hogy az amerikai alkotmány szerint csak a Kongresszusnak van hatásköre adók, vámok és illetékek kivetésére, az elnöknek nincs.

A keresetet a demokrata kormányzás alatt álló Oregon, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Minnesota, Új-Mexikó, New York és Vermont, valamint a republikánus vezetésű Arizona és Nevada állam nyújtotta be. A felperesek azt követelik, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a vámokat, arra hivatkozva hogy "az elnöknek nincs felhatalmazása arra, hogy önkényesen vámokat vezessen be" - áll a keresetlevélben.

Az amerikai elnök április 2-án jelentette be az Egyesült Államokba irányuló behozatalra a csaknem általános 10 százalékos vám kivetését, egyben több országra ennél is magasabb vámokat helyezett kilátásba, Kínával szemben pedig már 145 százalékos a behozatalt sújtó vámteher. Bár a magasabb vámok többségét 90 napra felfüggesztették, hogy lehetővé tegyék a tárgyalások lefolytatását, a kereskedelmi lépések és az azokat övező bizonytalanság jelentős zavarokat okozott a részvény- és pénzpiacokon.