Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Tupoljev Tu-95MSz nehézbombázók az oroszországi Engelsz légibázison
Nyitókép: Wikipédia

Lecsaptak az ukránok a kulcsfontosságú orosz légibázisra - videó

Dróntámadás érte az oroszországi Engels-légitámaszpontot, ami a stratégiai bombázóerők egyik legfontosabb repülőtere.

A Reuters jelentése szerint Roman Buszargin, az oroszországi Szaratov kormányzója azt közölte: ukrán dróntámadás érte Engels városát, amelynek következtében kigyulladt egy repülőtér, és a környéken élő civileket ki kellett menekíteni otthonukból. A brit hírügynökség a pontosság kedvéért megjegyezte, hogy a kormányzó ugyan konkrétan nem említette az Engels-légitámaszpontot, de a közelben ez a legfontosabb repülőtér.

Az orosz Telegram-csatornákon és más közösségi portálokon közzétett, felvételeken fekete füstfelhő emelkedik a házak fölé, és a hajnali égbolton egy nagyobb tűznek tűnő dolog emelkedik a hajnali égboltra.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelem 132 ukrán drónt lőtt le Dél-Oroszország hat különböző régiója felett, köztük 54-et a szaratovi régióban, ahol az Engels-bázis található. Ezen, az ukrajnai frontvonaltól mintegy 700 kilométerre fekvő légitámaszponton állomásozik az orosz 22. Gárda Nehézbombázó Hadosztály, amely Tu-160-as és Tu-95MSz gépekkel repül, és akár atomfegyverek bevetésére is képes.

Egy ideje az itteni alakulat ukrán célpontokat támad cirkálórakétákkal és nagy hatótávolságú siklóbombákkal. A kijevi vezetés elsősorban ezt az egységet tartja felelősnek a számos civil áldozatot követelő légicsapásokért.

Címlapról ajánljuk

Ismét zajos a gödi Samsung, befenyítik a magyarországi akkugyárakat

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×