Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
328.15
bux:
141827.41
2026. október 7. szerda Amália
Aleksandar Vucic szerb elnök az úgynevezett El nem Kötelezett Országok Mozgalma elsõ állam- és kormányfõi konferenciájának 65. évfordulója alkalmából tartott találkozón a belgrádi Szerbia Palotában 2026. szeptember 1-jén. A mozgalom elsõ állam- és kormányfõi konferenciáját a hidegháború idején, 1961. szeptember 1-6. között tartották ugyanebben az épületben, azzal a céllal, hogy a részt vevõ országok a két nagy katonai-politikai tömbtõl független külpolitikai együttmûködést alakítsanak ki egymással.
Nyitókép: MTI/EPA/Marko Djokovic

A szerb elnök megtette a nagy bejelentést

Október 25-én tartják az előre hozott parlamenti választást Szerbiában – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedd este a Szerbiai Rádió és Televízióban (RTS).

Az államfő közölte: szerdán délben írja alá a parlament feloszlatásáról, valamint az előre hozott választás kiírásáról szóló rendeleteket.

A szerb kormány hétfőn rendkívüli ülésén tett javaslatot a parlament feloszlatására.

Aleksandar Vucic arra kérte a választási kampány valamennyi résztvevőjét, hogy a következő 45 napban a választópolgárok problémáival és igényeivel foglalkozzanak, és tartózkodjanak az erőszaktól. Mint mondta, a választás lehetőséget ad a szerbiai polgároknak arra, hogy egyértelműen kifejezzék, milyen jövőt szeretnének az országnak.

„Mindenkinek sikeres demokratikus versenyt kívánok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy kész elfogadni bármilyen demokratikus választási eredményt, és ellenfelei győzelme esetén gratulálni fog nekik. Reményét fejezte ki, hogy a választást követően Szerbia kilábalhat az országot hosszabb ideje jellemző politikai válságból.

Az előre hozott választás megtartását Vucic az elmúlt hónapokban többször is kilátásba helyezte, korábban október 18-át és 25-ét nevezte meg lehetséges időpontként. A szerb választási szabályok szerint a választás kiírása és megtartása között legalább 45, legfeljebb pedig 60 napnak kell eltelnie.

A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) főbizottsága a múlt szombaton úgy döntött, hogy a választáson az Aleksandar Vucic – Egyesült Szerbia elnevezésű listával indul, és Aleksandar Vucicot jelöli miniszterelnöknek.

A politikus 2014 és 2017 között már betöltötte a miniszterelnöki tisztséget, majd 2017-ben köztársasági elnökké választották. Jelenleg második államfői megbízatását tölti, amelynek lejárta után az alkotmány értelmében nem indulhat újabb elnöki mandátumért.

A szerbiai törvények lehetővé teszik, hogy a köztársasági elnök nevét viselje egy választási lista, ahogyan azt is, hogy képviselőjelöltként induljon a választáson. A jogszabály csak arra tér ki, hogy megválasztása esetén, nem tölthet be két funkciót, vagyis ha az SNS listája győz, és Aleksandar Vucic miniszterelnök akar lenni, akkor le kell mondania az elnöki megbízatásáról. Amennyiben nem győz az SNS, és Aleksandar Vucic elnök marad, megbízatása 2027 májusában jár le.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×