A lépés egyértelműen Alexander Vucic szerb elnökről szól, illetve arról, hogy átörökítse, fenntartsa a politikai karrierjét, a pozícióját – mondta Németh Ferenc Balkán-szakértő az InfoRádióban.

Az elmúlt hetekben Vucic elnök már többször mondta, hogy hamarosan be fogja jelenteni az előre hozott választások időpontját, és azt, hogy a szerbiai parlament hivatalosan is kérvényezi önmaga feloszlatását, amit a mindenkori szerb elnök tesz meg. Ez már egy erős üzenetnek értékelhető olyan szempontból, hogy

biztosan előre hozott választásokra fog sor kerülni Szerbiában, valószínűleg október 25-én.

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: Vucic elnök célja több aspektusból áll össze. Egyrészt ő már nem indulhat a jövőre esedékes elnökválasztáson, mivel ennek alkotmányos korlátjai vannak. Emiatt megpróbálja a hatalmát az elnöki székből a miniszterelnöki székbe örökíteni. Emellett, és talán ez az egyik legfontosabb hatalomátörökítési dinamika, hogy Vucic elnök ezzel megpróbál egy elég nagy gesztust tenni a diáktüntetők felé, és a diáktüntetőkből kinövő politikai mozgalmat is ezáltal próbálja egy kicsit kordában tartani. Hiszen azok legnagyobb követelése az, hogy tartsanak előre hozott választásokat, Vucic pedig mondjon le elnöki pozíciójából.

A választások kiírásával, illetve Vucic elnöki pozícióból való lemondásával elmondhatja magáról, hogy ő abszolút kooperatív volt a diáktüntetőkkel.

A kérdésre, hogy milyenek most a politikai erőviszonyok Szerbiában, milyen esélyei lehetnek bármilyen kihívónak, illetve mennyire lehet tiszta ez a választás, Németh Ferenc azt mondta: érdemes kiemelni, hogy

Szerbiában elég gyakoriak a választások során a visszaélések.

Erre a nemzetközi választási felügyelők is sorozatosan felhívták a figyelmet, pár évvel ezelőtt pedig Belgrád városában éppen ilyen esetek miatt kellett megismételni sok választókörzetben a szavazást. Ami az erőviszonyokat illeti, jelenleg a legfrissebb felmérések szerint

fej-fej mellett halad a most már hivatalosan is Alexander Vucic nevével fémjelzett, a Szerb Haladó Pártot magába foglaló választási lista, illetve a diáktüntetésekből kinőtt politikai mozgalom, így egyelőre ez egy abszolút nem lejátszott meccs,

hogy ki fog nyerni egy előre hozott parlamenti választásokon. Aztán pedig az sem lesz lejátszott meccs, hogy ez a győzelem elegendő lesz-e a stabil kormányalakításra, vagy koalíciós partnerek bevonására lesz-e szükség – mondta.

Kérdéses, hogy Szerbia külpolitikai megítélése, jövője szempontjából mi a tét – és itt az oroszbarátság, az Európai Unióhoz való közeledés, illetve a balkáni béke ügye is forró pontja a szerb belpolitikának.

Szerbiában a napokban óriási vihar támadt a háborús bűnök miatt elítélt Ratko Mladic tábornok temetésének belgrádi megszervezése, illetve maga a temetési ceremónia kapcsán. Ez egyértelműen árt Vucic népszerűségének a nyugati, elsősorban az uniós partnerei között, de most mindent, amit az elmúlt hetekben, hónapokban történik Szerbián belül, a belpolitikai választások előkészületének légkörében kell értelmezni. Alekszandar Vucicnak kedvező, ha olyan színben tünteti fel, ha nem is magát, de a Szerb Haladó Pártot, akikre olyanok szavaznának, akik szimpatizálnak Vladiccsal – mondta az elemző.

Az Európai Unió, különösen az Európai Bizottság, de számos fontos nyugat-európai ország is az elmúlt időszakban már abszolút nem nézte jó szemmel a Szerbiában belpolitikai szinten végbemenő folyamatokat. Számos kritika éri Vucicot, illetve azt, hogy a diáktüntetésekkel nem tud, vagy nem hajlandó mit kezdeni, és számos kritikát megfogalmazott Szerbia jogállamisági helyzetével kapcsolatban Marta Kos, az Európai Bizottság bővítéspolitikáért felelős biztosa is. Ilyen szempontból fontos Vucic számára, hogy a választások kiírásával fenn tudja tartani a kooperatív politikus képét az európai uniós partnerei felé a hatalma megtartásához – vélekedett Németh Ferenc.

A szerbek nagyjából 50 százaléka támogatja az uniós csatlakozást.

A képlet viszont egy kicsit bonyolultabbá válik, ha Koszovó függetlenségének Szerbia általi elismerését egyfajta erős előfeltételnek tekintjük az uniós csatlakozás elérése érdekében. De az elmondható, hogy a szerbek többsége vágyik arra, hogy európai standardokon, európai gazdasági környezetben lakjon, és ez megmutatkozik a kivándorlási adatokból is. Szerbiából minden évben nagyjából 30 ezer ember dönt úgy, hogy külföldre költözik, elsősorban gazdasági okokból, és ennek az elvándorlásnak egyértelműen az uniós országok a célállomásai – mondta Németh Ferenc Balkán-szakértő az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.