Infostart.hu
eur:
363.6
usd:
314.67
bux:
148380.84
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
President John F Kennedy, First Lady Jacqueline Kennedy, and Texas Governor John Connally ride through the streets of Dallas, Texas prior to the assassination on November 22, 1963. Included as an exhibit for the Warren Commission. (Photo by CORBIS/Corbis via Getty Images)
Nyitókép: CORBIS/Corbis via Getty Images

Nyilvánosak a Kennedy-gyilkosság eddig visszatartott aktái

Myilvánosságra hozták a John F. Kennedy volt amerikai elnök 1963-as meggyilkolásával kapcsolatos, szerkesztetlen aktákat. Kennedy halála körül még mindig összeesküvés-elméletek kavarognak.

Amerikai idő szerint kedd este újabb több ezer, korábban titkosított kormányzati és titkosszolgálati iratot hoztak nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságról – írja a New York Times-ra hivatkozva a Telex.

A lap emlékeztet, hogy Donald Trump egyik első dolga volt hivatalba lépése után, hogy elnöki rendeletet adjon ki arról, hogy nyilvánosságra kell hozni a John F. Kennedy amerikai elnök elleni 1963-as merénylettel foglalkozó aktákat. Ezt már előző ciklusa alatt meg kellett volna tennie, akkor azonban az amerikai hírszerző szervek tiltakozása miatt több ezer iratot visszatartott. A január 23-án aláírt rendelete arra adott utasítást a Fehér Ház jogtanácsosának, és a nemzeti hírszerzési igazgatónak (DNI), hogy 15 napon belül tegyenek le egy tervet Trump asztalára a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos iratok közzétételéről.

A Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos akták nagyjából 99 százalékát már nyilvánosságra hozták, de több ezer iratot csak bizonyos információkat kisatírozva tettek közzé, vagy teljesen visszatartottak. Donald Trump hétfőn úgy fogalmazott, hogy a nagyjából nyolcvanezer oldalnyi iratból „nem hiszem, hogy bármit is ki fogunk takarni”, hozzátéve, hogy azt mondta az embereinek, hogy „csak ne satírozzatok, nem satírozhattok”.

Ennek ellenére az amerikai sajtó szerint az 1123 PDF-fájl között van, amit írógéppel, és van, amit kézzel írtak, és több sor is ki van húzva feketével. Emellett sok irat homályos, nehezen olvasható, ami talán nem olyan meglepő, hiszen sok esetben több mint 50 éves dokumentumokról és azok másolatairól van szó. Míg az első Trump- és a Biden-kormány által kiadott dokumentumok a legtöbb esetben rendezettek, rendszerezettek, olvashatóak voltak, az amerikai idő szerint kedd este szinte csak kiszórták az iratokat, mindenféle rendszerezés nélkül.

Kiderülhet bármi is?

Az ügyet vizsgáló Warren-bizottság jelentése szerint John F. Kennedy 1963-as meggyilkolását Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos követte el, de ezt az amerikaiak többsége nem hiszi el. A merénylet körül annyi bizonytalanság és gyanakvásra okot adó fejlemény volt az évtizedek alatt, hogy Kennedy halálának magyarázata a konteók melegágya lett.

A sajtónak nyilatkozó történészek és szakértők szerint kérdéses, hogy a még titokban tartott iratokban van-e olyan, ami alá fogja támasztani az összeesküvés-elméletek bármelyikét is. 2017-ben John Tunheim bíró, aki az 1990-es években annak a független ügynökségnek volt az elnöke, amelyik több, a merénylettel kapcsolatos irat közzétételéről döntött, az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette, hogy nem valószínű, hogy bármiféle nagy leleplezés lehet a még visszatartott aktákban.

A Kennedy-gyilkosságról és Martin Luther King megöléséről szóló könyvek szerzője, Gerald Posner oknyomozó újságíró a Voice of Americának azt modnta, hogy „szörnyen csalódott lesz mindenki, aki perdöntő bizonyítékra vár”.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: új képviselők ülnek be a parlamentbe, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Tisza-kormány: új képviselők ülnek be a parlamentbe, Orbán Viktor kivonulhat a magyar politikából

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul a program, a Tisza Párt frakciója pedig Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte az államfői tisztségre – a szavazás várhatóan kedden lesz. A hétvégén számos kormányzati bejelentés is érkezett: Vitézy Dávid miniszter a 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindítását jelentette be uniós forrásokból, a kabinet pedig 5,5 milliárd forinttal támogatná a regionális repülőtereket, és napirendre került a vényköteles gyógyszerek áfájának nullára csökkentése is. A kormány emellett elállna a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot. Indul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása. Orbán Viktor jövője is eldőlhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×