Infostart.hu
eur:
384.6
usd:
330.33
bux:
122961.01
2026. március 4. szerda Kázmér
A iráni hadsereg hivatalának felvétele hadihajókról az Ománi-öbölben 2025. március 11-én. Az iráni, a kínai és az orosz haditengerészet márciusban közös hadgyakorlatot tart az iráni Csabahar kikötőjének térségében Security Belt 2025 kódnéven.
Nyitókép: MTI/EPA/Iráni hadsereg hivatala

Elemző az elmúlt napok hadgyakorlatairól: új világrend van kialakulóban, a keleti blokk is erőt mutat

A Japán-tengeren és az Ománi-öböl térségében zajló nagyszabású katonai műveletek célja a befolyási övezetek lehatárolása, illetve az erőkivetítési képességek prezentálása – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Nagy Dávid arról is beszélt, van-e most reális esély globális háború kitörésére a szemben álló felek között.

A dél-koreai hadsereg tájékoztatása szerint Észak-Korea több ballisztikus rakétát is kilőtt a Sárga-tengerbe hétfőn, amikor Dél-Korea és az Egyesült Államok nagyszabású közös hadgyakorlatot kezdett. A dél-koreai vezérkari főnök közölte: a rakétakilövéseket az észak-koreai Hvanghae tartományban észlelték. Ez volt az észak-koreaiak idei ötödik rakétatesztje. A Szabadságpajzs elnevezésű, tizenegy napig tartó amerikai–dél-koreai művelet az Egyesült Államok kormányának közlése szerint „élő, virtuális és terepgyakorlatokat” foglal magába. Az észak-koreai vezetés „veszélyes, provokatív cselekedetnek” nevezte a hadgyakorlatokat, amelyek Phenjan szerint „növelik a katonai konfliktus kockázatát”.

Irán, Oroszország és Kína szintén a hét elején kezdett nagyszabású gyakorlatba Irán déli részén, az Ománi-öbölben. A két nemzetközi hadgyakorlat okairól és várható regionális, illetve globális következményeiről az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője mondta el meglátásait az InfoRádióban. Nagy Dávid kiemelte, hogy ugyan földrajzilag nagy távolságra van egymástól a Japán-tenger és az Ománi-öböl, a két helyszínen zajló hadgyakorlatokra mégis egyszerre érdemes odafigyelni.

Úgy véli, mind Washington, mind az Amerikai Egyesült Államok által vezetett nyugati világ megpróbálja lehatárolni a saját befolyási övezetét, és közben megmutatni az erőkivetítési képességeit, illetve ugyanerre törekszik a Nyugattal szemben berendezkedő és magukat kihívóként meghatározó államok „laza szövetsége” is. Köztük Irán, Kína, Oroszország és Észak-Korea is. Utóbbi államok azzal a céllal lépnek fel, hogy egyértelműsítsék: stratégiailag autonóm, független országok, és

az USA, illetve a nyugati szövetségesek nélkül is „képesek mélyebb katonai és más jellegű kooperációra”, valamint meg tudják védeni a saját befolyási övezeteiket.

Az elmúlt időszakban indított hadgyakorlatok ezeknek a céloknak a legfőbb és leghatékonyabb eszközei.

Nagy Dávid szerint a két nagyszabású hadgyakorlat önmagában még nem növeli egy globális háború kitörésének kockázatát. Mint fogalmazott, egyfajta blokkosodás kezdődött, különböző szövetségi rendszerek alakultak ki. Az egyik oldalon az Egyesült Államok által dominált nyugati blokk áll, míg a másikon egy lazább tömörülés a BRICS-tagországokkal, kiegészülve Észak-Koreával, valamint néhány közel-keleti, ázsiai állammal. Az elemző szerint most úgy tűnik, egy ilyen világrend jön létre, amely a következő időszakban várhatóan megszilárdul a kezdeti puhatolózások, előkészületek után.

A Koreai-félsziget térségében, illetve az Ománi-öbölben is évente tartanak hasonló közös hadgyakorlatot az érintett katonai hatalmak. A dél-koreai hadsereg a hétfői eseményekre reagálva fokozta a megfigyelő tevékenységet és a készenlétet a térségben.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, múlt héten véletlenül bombákat dobott a dél-koreai légierő két gyakorlatozó vadászgépe egy Észak-Koreához közel eső dél-koreai településre. A helyi kárfelmérések szerint a Pocsön helységre ledobott bombák 152 házat semmisítettek vagy rongáltak meg, és több tucat ember sebesült meg.

(A nyitóképen: közös hadgyakorlatot tart az iráni, a kínai és az orosz haditengerészet az iráni Csabahar kikötőjének térségében Security Belt 2025 kódnéven 2025. március 11-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×