Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A iráni hadsereg hivatalának felvétele hadihajókról az Ománi-öbölben 2025. március 11-én. Az iráni, a kínai és az orosz haditengerészet márciusban közös hadgyakorlatot tart az iráni Csabahar kikötőjének térségében Security Belt 2025 kódnéven.
Nyitókép: MTI/EPA/Iráni hadsereg hivatala

Elemző az elmúlt napok hadgyakorlatairól: új világrend van kialakulóban, a keleti blokk is erőt mutat

A Japán-tengeren és az Ománi-öböl térségében zajló nagyszabású katonai műveletek célja a befolyási övezetek lehatárolása, illetve az erőkivetítési képességek prezentálása – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Nagy Dávid arról is beszélt, van-e most reális esély globális háború kitörésére a szemben álló felek között.

A dél-koreai hadsereg tájékoztatása szerint Észak-Korea több ballisztikus rakétát is kilőtt a Sárga-tengerbe hétfőn, amikor Dél-Korea és az Egyesült Államok nagyszabású közös hadgyakorlatot kezdett. A dél-koreai vezérkari főnök közölte: a rakétakilövéseket az észak-koreai Hvanghae tartományban észlelték. Ez volt az észak-koreaiak idei ötödik rakétatesztje. A Szabadságpajzs elnevezésű, tizenegy napig tartó amerikai–dél-koreai művelet az Egyesült Államok kormányának közlése szerint „élő, virtuális és terepgyakorlatokat” foglal magába. Az észak-koreai vezetés „veszélyes, provokatív cselekedetnek” nevezte a hadgyakorlatokat, amelyek Phenjan szerint „növelik a katonai konfliktus kockázatát”.

Irán, Oroszország és Kína szintén a hét elején kezdett nagyszabású gyakorlatba Irán déli részén, az Ománi-öbölben. A két nemzetközi hadgyakorlat okairól és várható regionális, illetve globális következményeiről az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője mondta el meglátásait az InfoRádióban. Nagy Dávid kiemelte, hogy ugyan földrajzilag nagy távolságra van egymástól a Japán-tenger és az Ománi-öböl, a két helyszínen zajló hadgyakorlatokra mégis egyszerre érdemes odafigyelni.

Úgy véli, mind Washington, mind az Amerikai Egyesült Államok által vezetett nyugati világ megpróbálja lehatárolni a saját befolyási övezetét, és közben megmutatni az erőkivetítési képességeit, illetve ugyanerre törekszik a Nyugattal szemben berendezkedő és magukat kihívóként meghatározó államok „laza szövetsége” is. Köztük Irán, Kína, Oroszország és Észak-Korea is. Utóbbi államok azzal a céllal lépnek fel, hogy egyértelműsítsék: stratégiailag autonóm, független országok, és

az USA, illetve a nyugati szövetségesek nélkül is „képesek mélyebb katonai és más jellegű kooperációra”, valamint meg tudják védeni a saját befolyási övezeteiket.

Az elmúlt időszakban indított hadgyakorlatok ezeknek a céloknak a legfőbb és leghatékonyabb eszközei.

Nagy Dávid szerint a két nagyszabású hadgyakorlat önmagában még nem növeli egy globális háború kitörésének kockázatát. Mint fogalmazott, egyfajta blokkosodás kezdődött, különböző szövetségi rendszerek alakultak ki. Az egyik oldalon az Egyesült Államok által dominált nyugati blokk áll, míg a másikon egy lazább tömörülés a BRICS-tagországokkal, kiegészülve Észak-Koreával, valamint néhány közel-keleti, ázsiai állammal. Az elemző szerint most úgy tűnik, egy ilyen világrend jön létre, amely a következő időszakban várhatóan megszilárdul a kezdeti puhatolózások, előkészületek után.

A Koreai-félsziget térségében, illetve az Ománi-öbölben is évente tartanak hasonló közös hadgyakorlatot az érintett katonai hatalmak. A dél-koreai hadsereg a hétfői eseményekre reagálva fokozta a megfigyelő tevékenységet és a készenlétet a térségben.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, múlt héten véletlenül bombákat dobott a dél-koreai légierő két gyakorlatozó vadászgépe egy Észak-Koreához közel eső dél-koreai településre. A helyi kárfelmérések szerint a Pocsön helységre ledobott bombák 152 házat semmisítettek vagy rongáltak meg, és több tucat ember sebesült meg.

(A nyitóképen: közös hadgyakorlatot tart az iráni, a kínai és az orosz haditengerészet az iráni Csabahar kikötőjének térségében Security Belt 2025 kódnéven 2025. március 11-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Őzgázolás: most indul a „szezon”, szinte minden felelősség a sofőröké – részletek

Őzgázolás: most indul a „szezon”, szinte minden felelősség a sofőröké – részletek

Eljött az őzek párzási időszakának kezdete, a szokásosnál is fokozottabban érdemes figyelni az autósoknak az utakon, nem csupán éjszaka, hanem napközben is óvatosan kell közlekedni – mondta az InfoRádióban Földvári Attila, a Magyar Vadászkamara szóvivője. A vadgázolás – a személyi sérülések mellett – komoly anyagi kárral is járhat, ami ráadásul az esetek döntő többségében a sofőrt terheli Kovács Kázmér biztosítási szakjogász, a Magyar Autóklub ügyvédje szerint.
Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a Pwc friss jelentése került terítékre, amely arra a következtetésre jut, hogy a mesterséges intelligencia kettéosztja a globális munkaerőpiacot. Oltyán Gábor, a Pwc Magyarország vezető adattudományi szakértője és tech szenior menedzsere bontja ki a részleteket, mégpedig azt, hogy mi kell ahhoz, hogy a munkavállalók és a vállalatok a változás nyertesei közé kerüljenek, illetve mekkora hatékonyságnövekedéssel és bérprémiummal kecsegtet az AI-readiness megvalósítása. Az adás első részében azzal foglalkoztunk, hogy májusban új történelmi csúcsra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának összege, amely az év végére várhatóan még tovább nőhet. Miért fontos mindez, hogyan függ össze a folyamat az euró várható bevezetésével és tényleg kell-e ekkora tartalék? A témáról a Portfolio elemzőjét, Beke Károlyt kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×