Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.12
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
2024. október 1-jén, az jelölti jegyzékbe vételekor Bukarestben készített kép Calin Georgescu független jelöltről, a többi román párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) közel álló egyetemi oktatóról, aki a legtöbb szavazatot kapta a romániai elnökválasztás első fordulójában, 2024. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alexandru Dobre

Az alkotmánybírósághoz fordult Calin Georgescu a jelöltségét elutasító döntés miatt

Az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért a tavalyi félbeszakított román elnökválasztás első fordulójában legtöbb voksot összesítő Calin Georgescu, miután a központi választási bizottság (BEC) elutasította jelöltségét a májusi megismételt elnökválasztásra.

Az óvás beterjesztését a George Simion, a kormányoldal által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke jelentette be, hozzátéve, hogy az alkotmánybírósághoz eljuttatott óváshoz a Georgescut támogató két párt, az AUR, illetve a Fiatal Emberek Pártjának (POT) parlamenti frakciója is csatlakozott.

Az alkotmánybíróságnak szerda estig kell meghoznia a megfellebbezhetetlen döntést Georgescu elnökjelöltsége ügyében.

A BEC az alkotmánybíróságnak az elnökválasztással kapcsolatos tavalyi döntéseire hivatkozva utasította el Georgescu jelöltségét. A legfelsőbb bíróság tagjai közül kisorsolt bírákból és a parlamenti pártok egy-egy megbízottjából álló BEC 10-4 arányú szavazattöbbséggel hozta meg döntését, amelyet a kormánypárti küldöttek és a bírák támogattak, az ellenzékiek képviselők pedig elutasítottak.

A határozat szerint nem lehet elnökjelölt, aki eleve ellentmond az államelnöki esküben foglaltaknak, vagyis az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére biztatja követőit. Másfelől a BEC szerint az alkotmánybíróság azért rendelte el a tavalyi elnökválasztás megismétlését, mert Calin Georgescu független elnökjelölt megsértette a demokratikus választások szabályait, így „elfogadhatatlan” az a feltételezés, hogy ugyanaz a személy második alkalommal eleget tesz a Románia elnökével szemben támasztott feltételeknek.

Georgescu ellen fasiszta szervezetek népszerűsítése, az alkotmányos rend elleni uszítás és illegális kampányfinanszírozás gyanújával indult bűnvádi eljárás, amely miatt két hónapra hatósági felügyelet alá került, több támogatóját pedig diverziókeltési kísérlet, illetve hazaárulás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték.

Tavaly decemberben a román alkotmánybíróság két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt érvénytelenítette a november 24-i első forduló eredményét, arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint Georgescu közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

A május 4-re és 18-ra kiírt újabb elnökválasztásra március 15-én éjfélig jelentkezhetnek a jelöltek a központi választási bizottságnál.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×