eur:
404.2
usd:
354.76
bux:
92985.05
2025. április 29. kedd Péter
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Robert Fico szlovák kormányfő megbeszélése az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2025. március 6-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor vétózott

Az Európai Unió vezetői rendkívüli csúcstalálkozón egységesen hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi az elkövetkező öt évben.

A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.

Az uniós államok többsége ezért azt tervezi, nem 27, hanem 26 tagállam írná alá az Ukrajnáról szóló konklúziót, és Magyarország nélkül adnak ki közös nyilatkozatot az Európai Bizottsággal Ukrajna támogatásáról.

Közben az Európai Tanács legújabb zárónyilatkozat-tervezete engedményt tesz Szlovákiának a gáztranzit ügyében, de nem tartalmaz kompromisszumot Magyarország számára – írja a Politico és az Euronews.

A záródokumentum szerint az Európai Bizottság tárgyalásokat kezdene Pozsony és Kijev között a januárban leállított ukrajnai gáztranzitról. Így elkerülik, hogy Robert Fico szlovák kormányfő vétóját Európa védelmi képességének erősítéséről és Ukrajna támogatásáról.

Az index.hu viszont azt írja, hogy

Orbán Viktor kérései nem teljesültek, ezért vétóval élt,

A portfolio.hu ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a dokumentum „erővel elért békéről”, katonai segítségnyújtásról és biztonsági garanciákról szól, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök ellenzett, mivel ezek szerinte szembemennek Donald Trump elnök külpolitikai irányvonalával. Az Egyesült Államok elnöke egyelőre nem hajlandó biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, helyette egy nyersanyag-megállapodást ajánlott, amelynek bevételeiből finanszíroznák az ország háború utáni újjáépítését.

Egyébként az EU több tagállama készült az esetleges vétóra: ebben az esetben nem 27, hanem 26 tagállam írná alá az Ukrajnáról szóló konklúziót, és végül így is döntött a többi állam- és kormányfő.

Ezt a megoldást már a múltban is többször alkalmazták, ugyanakkor vannak olyan tagállamok, amelyek szerették volna elkerülni ezt a helyzetet, mivel ez nem mutat egységet. Azt, hogy a szövegben pontosan mi van, még nem tudni - teszi hozzá a 24.hu.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a miniszterjelöltjeivel Friedrich Merz megpróbálja az AfD vitorlájából kifogni a szelet

Prőhle Gergely: a miniszterjelöltjeivel Friedrich Merz megpróbálja az AfD vitorlájából kifogni a szelet

A koalíciós megállapodás után Friedrich Merz leendő kancellár bemutatta kormánya miniszterjelöltjeit. Katherina Reiche a gazdasági tárcát vezeti majd, a Keresztényszociális Unió adja a belügyminisztert, míg a Kereszténydemokrata Unió politikusa, Johann Wadephul csaknem hatvan év után Németország első CDU-s külügyminisztere lesz a berlini kormányban.

Akkor lesz új pápája az egyháznak, amikor ő elfogadja a döntést

A pápaválasztó konklávé május 7-én kezdődik - jelentette be Matteo Bruni szentszéki szóvivő. Már meg is kezdődött a Sixtus-kápolna előkészítése az eseményre, az épületet lezárták a látogatók elől. A konklávé menetéről Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője beszélt az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.29. kedd, 18:00
Szomráky Béla
újságíró, Olaszország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×