Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

Csernobili bejelentést tett az ukrán elnök

A bezárt atomerőművet védő betonszarkofágba orosz robbanófejes harci drón csapódott közlése szerint.

Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.

Pénteken éjjel egy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. blokkja fölé emelt szarkofágba, amely a világot védi a sugárzástól - áll az ukrán államfő közleményében.

Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy Ukrajna a reaktort védő objektumot Európa és a világ más országaival közösen építette, "mindazokkal együtt, akik valódi biztonságot akarnak az emberek számára".

Az ukrán elnök rámutatott: az egyetlen állam a világon, amely képes megtámadni ilyen létesítményeket, elfoglalni az atomerőművek területét és a következményekre való tekintet nélkül harci cselekményeket folytatni, az a mai Oroszország. Szavai szerint "ez terrorfenyegetést jelent az egész világra nézve".

A tüzet eloltották, a háttérsugárzás szintje nem emelkedett, és ezt folyamatosan figyelemmel kísérik. Az első becslések szerint az szarkofágban keletkezett kár jelentős - tette hozzá Zelenszkij.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×