Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

Csernobili bejelentést tett az ukrán elnök

A bezárt atomerőművet védő betonszarkofágba orosz robbanófejes harci drón csapódott közlése szerint.

Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.

Pénteken éjjel egy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű megsemmisült 4. blokkja fölé emelt szarkofágba, amely a világot védi a sugárzástól - áll az ukrán államfő közleményében.

Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy Ukrajna a reaktort védő objektumot Európa és a világ más országaival közösen építette, "mindazokkal együtt, akik valódi biztonságot akarnak az emberek számára".

Az ukrán elnök rámutatott: az egyetlen állam a világon, amely képes megtámadni ilyen létesítményeket, elfoglalni az atomerőművek területét és a következményekre való tekintet nélkül harci cselekményeket folytatni, az a mai Oroszország. Szavai szerint "ez terrorfenyegetést jelent az egész világra nézve".

A tüzet eloltották, a háttérsugárzás szintje nem emelkedett, és ezt folyamatosan figyelemmel kísérik. Az első becslések szerint az szarkofágban keletkezett kár jelentős - tette hozzá Zelenszkij.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: alkotmányjogi és nemzetközi jogi követelményeknek is meg kell felelnie az új klímatörvénynek

Szakértő: alkotmányjogi és nemzetközi jogi követelményeknek is meg kell felelnie az új klímatörvénynek

Az eddigi klímatörvény legnagyobb problémája az volt, hogy nem határozott meg felelősöket és határidőket, sőt, olyan mechanizmust sem, amellyel nyomon lehetett volna követni a vállalások teljesülését vagy elmaradását – mondta az InfoRádióban Sulyok Katalin, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja. A szakértő szerint ezért az új klímatörvénynek már konkrét, számonkérhető célokat, egyértelmű felelősségi köröket és a végrehajtást ellenőrző garanciákat is tartalmaznia kell.

Süllyednek – három évtizede nem látott nehézségű munka kezdődött Paksnál, Magyar Péter tájékoztatott

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×