Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
Maszúd Peszeskján iráni elnökjelölt, volt egészségügyi miniszter a támogatóit köszönti Ruhollah Khomeini ajatolláhnak, az iráni iszlám forradalom vezetőjének Teherán melletti mauzóleumánál 2024. július 6-án, miután az előző nap győzött az iráni elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/AP/Vahid Szalemi

Iráni elnök: Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy atomfegyvert szerezzen

Maszúd Peszeskján iráni elnök csütörtökön kijelentette, hogy Teherán ellenségei ugyan lecsaphatnak az ország nukleáris létesítményeire, de nem tudják megfosztani attól a képességétől hogy újakat építsen.

Peszeskján azután beszélt erről, hogy a The Washington Post című amerikai lap arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hírszerzése szerint Izrael az év közepéig valószínűleg megelőző támadást hajt végre Irán atomlétesítményei ellen. A múlt héten az iráni elnök arról beszélt, hogy Irán nem akar atomfegyvert előállítani, mert az "Iráni Iszlám Köztársaság által vallott értékekbe nem fér bele ártatlan emberek lemészárlása".

Az iráni televízió által közvetített találkozón Peszeskján egyúttal emlékeztetett Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője 2003-ban kiadott fatvájára, vallásjogi döntvényére, amelyben az ajatollah megtiltotta a tömegpusztító fegyverek gyártását, illetve használatát.

Donald Trump amerikai elnök pedig arról beszélt, hogy támogatna egy Iránnal kötendő új, "hiteles" atomalkut, kiemelve, hogy a síita államnak "soha nem lehet atomfegyvere". Az elnök ezt megelőzően ugyanakkor rendeletet írt alá az Iránra gyakorolt nyomás legmagasabb szintre emeléséről. Ez utasítást tartalmaz az amerikai pénzügyminisztériumnak, hogy a legnagyobb gazdasági nyomást fejtse ki Iránra szankciók során keresztül, amelyek az iráni olajexportot veszik célba.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×