Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
310.48
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Alexander van der Bellen osztrák államfő (b) fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követően, hogy Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását. Nehammer amiatt mondott le mindkét tisztségéről, mert zátonyra futottak a 2024. őszén rendezett parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerző FPÖ megkerülésével tartott koalíciós kormányalakítási tárgyalások.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Újabb fordulat Bécsben: Herbert Kickl visszaadta a kormányalakítási megbízását

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke bejelentette, hogy nem lesz kancellár, miután zátonyra futottak a tárgyalások az Osztrák Néppárttal (ÖVP).

Zsákutcába jutott az FPÖ és az ÖVP koalíciós egyeztetése, a Szabadságpárt közleménye szerint a szeptembei választásokat megnyerő párt elnöke visszaadja a kormányalakítási megbízást Alexander Van der Bellen államfőnek, akit erről szerda délután már tájékoztatott is.

A két párt egyeztetése az utóbbi napokban lelassult, noha január elején még az uniós deficiteljárás megelőzése érdekében gyorsan megállapodtak fontos gazdasági kérdésekben, utána több olyan vitás pont került elő, amelyben egyik fél sem hajlott a kompromisszumra. Miután korábban az ÖVP, a szociáldemokraták (SPÖ) és a liberálisok (NEOS) kormányalakítása sem volt sikeres, ezért az államfő a múlt hét végén személyesen próbálta az ellentéteket elsimítani, hogy a választások után több mint négy hónappal végre kormánya lehessen Ausztriának. A programok összefésülése azonban nem ment könnyen, elsősorban a tárcák elosztása, a migráció kezelése és az uniós viszony miatt állandósult a konfrontáció felek között, különösen az után, hogy a Néppárt kedden részletes listát adott át leendő partnerének a követeléseiről.

Ezek után adta ki sajtóközleményét Herbert Kickl, amelyben azt írta, hogy az ÖVP-vel folytatott kormányalakítási tárgyalások nem vezettek eredményre. Az okok között említette, hogy a Néppárt ragaszkodott a pénzügyminisztérium vezetéséhez, de ezt az FPÖ nem tudta elfogadni, de feloldhatatlan vita volt az önálló migrációs tárca felállításáról is. A döntés előtt még sor került egy utolsó találkozóra a két párt elnöke, Kickl és Christian Stocker között, de ez sem vezetett eredményre.

Az FPÖ elnöke ez után írta meg levelét az államfőnek, amelyet megosztott a Facebook-oldalán is, és ott azt írja, hogy gyorsan szerettek volna hatékony korményt alakítani, de szerinte az ÖVP nem állt készen a kompromisszumokra. Egyébként Kickl kicserélte a Facebook-oldalán a feliratot is. Eddig az volt látható, hogy Az ÖVP-vel akarunk korményozni, de nem úgy, mint az ÖVP", most viszont az látható, hogy Ausztriához mindig hű.

Az ORF szerint most a köztársasági elnöknek fontos döntést kell hoznia, és három lehetséges forgatókönyv áll előtte: kinevezhet egy szakértői kormányt, vagy a parlament dönthet előre hozott választások kiírásáról is, esetleg ismét a választáson második helyen végző Néppártnak adhat esélyt kormányalakításra, mert az SPÖ és a NEOS az elmúlt napokban már többször jelezte, hogy a korábbi kudarc ellenére hajlandó lenne a koalíciós együttműködésről egyeztetni.

Andreas Babler, az SPÖ elnök szerda délután azt írta közösségi oldalán, hogy támogatnák a szakértői kormány felállítását, de hajlandók az újabb egyeztetésre is a Néppárttal.

Az ÖVP főtitkára, Alexander Pröll azt mondta, készek voltak a jobboldali kormány megalakítására, és szerinte ez azért futott zátonyra, mert Herbert Kickl nem volt kész a kompromisszumokra és az együttműködésre, és a kancellárjelölt "hataloméhsége és kompromisszumképtelen hozzáállása" miatt lett sikertelen a kormányalakítás, sőt azt is a szemére hányta, hogy az öthetes egyeztetéseken alig hét órán át vett részt az FPÖ elnöke.

A Néppárt elnöke, Christian Stocker később hasonlóképpen érvelt, szerinte a 2,5 százalékos különbség a választási eredményekben az követelte volna meg, hogy egyenlő felekként tárgyaljanak, de a tárcák elosztásánál ezt nem vette figyelembe a Szabadságpárt, és az EU ügyében sem fogadta el az ÖVP alapvetéseit. "Herbert Kickl nem tudott átváltani az ellenzéki szerepből a felelős kormányzati szerepre" – mondta a pártelnök.

Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára viszont úgy véli, hogy jó ajánlatot tettek a Néppártnak, és a tárcákról még meg is állapodhattak volna, de a belső biztonság és a migráció ügyében nem voltak hajlandók semmiféle kompromisszumra. "Az egyetlen tisztességes megoldás az előre hozott választások azonnali kiírása. Most az embereknek kell dönteniük" – mondta a főtitkár.

Ez a lépés a Szabadságpártnak kedvezne, mert a szeptemberi választások óta nőtt a népszerűsége, és jelenleg 35,2 százalékon áll, míg a Néppárt most csak 18,6 százalékra számíthatna, még az SPÖ is beelőzné 21,1 százalékkal.

Alexander Van der Bellen szerda estére ígérte, hogy bejelentést tesz a folytatásról.

Címlapról ajánljuk
Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.

Igazi „nagyágyúk” távoznak a Parlamentből – íme az üzenetük, és a reakciók

Orbán Viktor, a Fidesz–KDNP listavezetője, leköszönő miniszterelnök visszaadja a választáson elnyert mandátumát. A KDNP vezetői, köztük Semjén Zsolttal, sem ülnek be a parlamentbe, mint ahogy a Fideszből Kósa Lajos és Bánki Erik sem.
Súlyos csapás érte a Krímet, Dobropillja komoly nyomás alá került - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Súlyos csapás érte a Krímet, Dobropillja komoly nyomás alá került - Híreink az ukrán frontról hétfőn

A háború eddigi egyik legsúlyosabb támadása érte az orosz megszállás alatt álló Krímet: az ukrán haderő egy nap alatt több mint 200 drónt indított a félsziget ellen. Az orosz erők nagy erőkkel támadják Dobropillját Zaporizzsja megyében, az ukrán Deepstate térkép be is satírozta a térséget szürkével, ami azt jelenti, hogy lehet, hogy elveszett a település. Trump nemrég arról beszélt egy interjúban: nem igaz, hogy teljesen borultak volna a béketárgyalások, rendszeres kontaktban van Ukrajna és Oroszország vezetésével is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×