eur:
402.35
usd:
385.53
bux:
87987.77
2025. február 20. csütörtök Aladár, Álmos

Petri Bernadett: az amerikai hátszéllel fontos magyar ügyekben lehet fordulat az EU-ban

Az átalakuló európai–amerikai viszonyról, az uniós intézmények sürgető elszámoltatásáról, a magyar soros elnökség eredményeiről és a visszatartott EU-források sorsáról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Petri Bernadett európai uniós szakértő, a közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos.

Donald Trump hivatalba lépésének jelentős befolyása lehet az Európai Unió működésére, nemcsak a formális transzatlanti kapcsolatokban, hanem azon túl is – emelte ki Petri Bernadett az InfoRádió Aréna című műsorában. Az uniós szakértő kifejtette, a hivatalos parlamentáris, diplomáciai kapcsolatok mellett sokkal érdekesebb az informális politikai világ, ahol az Egyesült Államok és az Európai Unió különböző szervezetei között van kapcsolat, közös akció, és ezeknek nagyon komoly hatásuk lehet. Az amerikai szervezeteknek Brüsszelben vannak képviseleti irodái, és ezek az úgynevezett stakeholderek be tudnak csatornázni bizonyos amerikai politikai érdekeket. Példaként említette a zöld ügyeket, amely a Biden-kormányzatnak prioritása volt, és még biztosi szinten is konzultáltak ezeknek a szervezeteknek a képviselői. "Nem hívnám ezt nyomásgyakorlásnak, de van egyfajta jelenlét, amivel érzékeltetik azt, hogy mi az álláspontjuk, és ezeken keresztül tudnak becsatornázni elképzeléseket" – mondta a miniszteri biztos, és hozzátette, hasonló megoldások vannak fordított felállásban is: az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is van képviselete Washingtonban,és ott is zajlik egyfajta előkészítő munkálat és információáramoltatás.

"Az előző Trump-időszak alatt sok szempontból megpróbált Brüsszel Trump ellenzéke lenni. Nyilván ez egy másfajta Trump-kormányzás volt, mint ami most megjelent, viszont nem tudhatjuk, hogy most az EU ezt hogyan fogja lereagálni. Nagyon sok ideológiai kérdés van, ahol az Európai Unió eddig totál mást mondott, mint amit most Trump mond, és mást is csinál, és ebben nem lesz egy azonnali hátraarc, hanem vélhetően mennek tovább az eddigi úton, csak hiányozni fog a hátszél" – mondta Petri Bernadett.

A Dániához tartozó Grönland ügyében, amelyet Donald Trump amerikai érdekszférába akar vonni, a szakértő szerint az EU nem fog konfliktust vállalni, hanem azt mondja majd, hogy ez szuverén országok ügye. "Vannak esetek, amikor az EU szereti azt mondani, hogy nekem erre nincs hatásköröm, ez egy olyan eset" – vélekedett.

A felvetésre, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének van megfelelője az Európai Unióban, Petri Bernadett azt mondta, a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeretné annak gondolni magát, de inkább az Európai Tanács elnöke felel meg diplomáciai szempontból, de úgy véli, Donald Trump helyében inkább Von der Leyennel tárgyalna. Ugyanakkor hozzátette, a két rendszer nem feleltethető meg egymásnak, és kommunikáció nagy része informálisan zajlik, nem feltétlenül az uniós intézményeken keresztól, hanem a Biden-kormányzat elsősorban a német és lengyel kormány közvetítésével kommunikált, most pedig Magyarországnak juthat ebben fontos szerep.

A szakértő szerint

lehetnek olyan ügyek, amelyek Magyarország szempontjából lényegesek, és most amerikai hátszéllel könnyebben átvihetők lesz azt unión is.

Ezek között említette a woke-ideológiát, amelyben komoly irányváltás volt az Egyesült Államokban, és eddig az Európai Unió kifejezetten eltökélt volt a genderpolitikát illetően. "Ebben például el tudok képzelni változást, mert ezt semmilyen szerződés nem írja elő, hogy a jogállamisági tematika részeként lehet azt kezelni, hogy milyen politikai értékválasztást tesz egy kormány" – mondta Petri Bernadett, és emlékeztetett, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény miatt eljárás indult Magyarországgal szemben. Ebben az ügyben a transzatlanti hatás egyértelműen abba az irányba mutat, hogy megszűnjön meg ez a fajta ideológia. Abban nem hisz, hogy visszavonják az eljárást Brüsszelben, de van egy érv arra, hogy ez a döntés miért szuverén joga a magyar kormánynak.

A fordulat lehetőségét mutatja a szakértő szerint a migráció is, ahol sokáig egyedüli volt a magyar kormány, amely fellépett az illegális bevándorlók áradata ellen, mostanra pedig a tagállamok 180 fokos fordulatot vettek, de szerint mindig egy fáziskésésben van az Európai Unió. Abban is változást remél, hogy az uniós intézmények demokráciafelfogásában is változás jöhet, és kialakulhat egy olyan mechanizmus, amely megvizsgálja, hogy az egyes uniós intézmények jogállamisági szempontból hogyan működnek. Márpedig az uniós szervezeteknél több jelentés szerint is megjelent a korrupció, több eljárás is indult, és az elszámoltatás minden tagállamnak az érdeke lenne.

"Nem azt mondom, hogy ezt nagyon könnyű lesz keresztülvinni, de lehet annyi szövetségest szerezni, ami lehetővé teszi azt, hogy ebben történjen elmozdulás"

– mondta, és hozzátette, most annyira pénzhiány van az EU-ban, hogy érdemes lenne azt vizsgálni, hogy mire is költik el a közös pénzeket. Ez a gazdasági érdek szerinte lehet olyan érv, amely segíthet abban, hogy könnyebben alakuljon ki egy olyan szövetség, ami a jogállamisági analízist is lehetővé teszi.

A magyar uniós elnökségről Petri Bernadett azt mondta, az EP-választások utáni átmeneti időszakban általában nehezebb haladni az egyes ügyekkel, ennek ellenére ez sikeres hat hónap volt, "nagyon komoly dolgokat tett le Magyarország az asztalra". Felidézte, hogy a versenyképesség volt az egyik nagyon fontos prioritás, ebben megszületett a Budapesti nyilatkozat is. Ebben konkrét feladatok konkrét határidőkkel vannak meghatározva, és ezek végrehajtását számon kell kérni az Európai Bizottságon, Petri Bernadett szerint akár be is lehet perelni. Nagyon fontosnak tartja, hogy a nyilatkozat megállapításai kikényszeríthetők, ami eltér az általában "nagyon puha" nyelvezetű európai parlamenti jelentésektől. Úgy látja, hogy a bizottság már elindította a jogalkotást, csakhogy átlagosan egy-másfél év a jogalkotási ciklus.

A Budapesti nyilatkozatban szerepel az is, hogy a versenyképesség a zöld átállást nem veszélyeztetheti, csakhogy Petri Bernadett szerint az egész zöld átállást újra fogja gondolni az Európai Bizottság, mert a mostani zöld megállapodás nem volt szerinte egy sikertörténet, most ráadásul megfordult az eddigi amerikai hátszél is, hiszen Donald Trump a fosszilis energiahordozók kitermelésének fokozását kezdeményezte. A szakértő szerint nem vonják majd vissza az eddigi Green Dealt, hanem alkotnak egy újat, és akkor arról, hogy "az előző mennyire sikertelen volt, senki sem fog beszélni".

A miniszteri biztos a közvetlen uniós forrásokért felelős, ezek azok a kohéziós politikán kívüli források, amelyekről az Európai Bizottság közvetlenül dönt, és tagállami kvóták alapján osztja el, hanem tagállami cégek, intézmények pályázhatnak ezekre a pénzekre. Olyan témakörök tartoznak ide, mint a kreatív iparágnak járó források, zöld átállást segítő források, energetikai átállást segítő források, különböző önkormányzatoknak adható juttatások, a digitális átállást segítő programok, de az Európai Védelmi Alap is, amely a védelmi ipari innovációkat támogatja, valamint az itthon is jól ismert Erasmus és Horizont programok.

"Van egy nagyon durva aránytalanság Európában, hogy ezeket a pénzeket mennyire tudják az egyes országok elhozni. Volt egy brüsszeli logika, ami arra épült, hogy addig, amíg egyes országok, egyes régiók kapnak kohéziós pénzeket, addig a nettó befizető országok ebből kevesebbet tudnak elhozni, és ezért nekik szántak egy forrásmennyiséget. Csak mára már teljesen felülírta a valóság ezt, és annyira összefüggenek egymással az egyes európai üzletek, hogy nem lehet fenntartani ezt a többet adunk Nyugat-Európának, mint Keletnek, hanem egy arányos részesedést kell kialakítani. És ezért is van erre kormányzati pozíció, mert Magyarország aránytalanul keveset tud ebből elhozni" – mondta Petri Bernadett, és hozzátette, ez nem magyar sajátosság, hanem minden közép-kelet-európai országot érint ez a probléma.

A Horizont és Erasmus program forrásairól sem kell lemondani a miniszteri biztos szerint, úgy látja, hogy az újonnan felálló Európai Bizottsággal egy új megállapodás részeként még meg lehet egyezni ezekről a támogatásokról is. Ugyanezért szerinte nem veszett még el az egymilliárd euró sem, amelynek a lehívási határideje december végén lejárt, mert ezt is újra lehet tárgyalni.

"Semmi nincsen lezárva addig, amíg a felek hajlandók egymással asztalhoz ülni, mert ez egy politikai megállapodással rendezhető kérdés"

– jelentette ki, de jelezte, nagyon tiszta, karakán tárgyalási állásponttal kell odaállni, és nagyon keményen kell tárgyalni annak érdekében, hogy a kellő megállapodás szülessen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Így reagáltak a Trump-Zelenszkij pengeváltásra

Példátlan szópárbaj alakult ki Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Trump szerint Zelenszkij – akinek már lejárt a mandátuma, de a hadiállapot miatt továbbra is elnök – gyakorlatilag diktátor, amire az volt a válasz, hogy az amerikai elnök a moszkvai propagandát ismétli.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.20. csütörtök, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Hogyan lett ilyen gyorsan béke ebben a többéves konfliktusban?

Hogyan lett ilyen gyorsan béke ebben a többéves konfliktusban?

Egy hétfői találkozó, egyetlen mondat Hszi Csin-pingtől, és máris új szelek fújnak a kínai gazdaságban. Az elmúlt évek vállalkozásellenes politikájától látványosan eltávolodva a pekingi vezetés most a magánszektor felé fordul, hogy a technológiai cégek segítségével adjon lendületet a megrekedt gazdaságnak. De vajon valódi paradigmaváltásról van szó, vagy csak egy újabb taktikai húzásról a geopolitikai játszmában? A válasz ott rejlik a kínai részvénypiacok friss ralijában – és abban, hogy ki meri ezt elhinni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×