A pénteki szavazást szokatlannak számító parlamenti közjáték előzte meg, a kora délelőtt kezdődött vitát ugyanis pontban délben több órára megszakították. Ennek – konszenzuson alapuló – célja az lett volna, hogy a törvénytervezetet ne az AfD támogatásával fogadják el. A hét első felében ugyanis egy hasonló előterjesztés sem lett volna sikeres az eddig általánosan kiközösített párt képviselőinek igen szavazatai nélkül. A felmérések – akárcsak akkor, most is – azt bizonyították, hogy a parlamenti pártok közötti heves nézeteltérések fő okát nem a szerdai indítvány, illetve a pénteki törvényjavaslat tartalma, hanem az AfD szerepvállalása jelenti.

Eddig ugyanis nem volt példa arra, hogy a német törvényhozás bármit is az ellenzéki AfD támogatásával fogadott volna el. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy a jelenlegi kormánypártok – a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja – Friedrich Merzet a szélsőjobboldallal való „lepaktálással”, továbbá azzal vádoltak, hogy a három hét múlva tartandó előre hozott parlamenti választások nyomán az AfD-vel kíván koalíciót alkotni. Ezt tükrözték a pénteki szavazást megelőző többezres tüntetések is, amelyek résztvevői nem a menekültválság elleni harc erősítése, hanem az AfD ellen tiltakoztak.

A konzervatív pártelnök törvényjavaslata (Zustrombegrenrzungsgesetz) szigorú intézkedésekkel az illegális menekültek beáramlásának korlátozását irányozta elő. Az abban foglaltak valóban eddig példa nélkül álló szigorítást tartalmaztak az illegális migránsok már a határon történő visszafordítására, illetve a kitoloncolások felgyorsítására.

A javaslatot az AfD mellett előzetes támogatásáról biztosította a liberális FDP és a radikális baloldalinak tartott BSW párt is. Értesülések szerint legfőképp az országos tüntetések miatt több szabaddemokrata képviselő elbizonytalanodott, és azt indítványozta, hogy a szavazás előtt a tervezetet a Bundestag illetékes bizottsága még egyszer megvitassa. Ezt azonban a több mint háromórás egyeztetések utána CDU/CSU, illetve személy szerint Friedrich Merz elutasított, majd az alsóház szavazott.

Az eredmény az előzetes kételyeket igazolta, a parlament ugyanis csekély többséggel elvetette a törvényjavaslatot.

Eszerint a 693 jelenlévő képviselő közül 338 szavazott igennel, ezzel szemben 350 volt a nem szavazatok száma, a többeik tartózkodtaka szavazástól. Ami a voksok – pártok szerinti – megoszlását illeti, a szociáldemokrata, valamint a zöldpárt-frakció valamennyi képviselője a javaslat ellen szavazott. A CDU/CSU és az AfD frakciója ugyanakkor ellenszavazat nélkül támogatta Merz indítványát. A liberális szabaddemokraták közül 2 képviselő szavazott a javaslat ellen, 5-en tartózkodtak, és 16-an nem adtak le szavazatot. A radikális baloldal, a BSW képviselőinek többsége a várakozásokkal ellentétben a törvénytervezet ellen szavazott.

A szavazást követő legelső elemzések szerint a törvényjavaslat elutasítása kudarc Friedrich Merz számára, annak azonban kisebb az esélye, hogy ez jelentősen befolyásolná választási győzelmi esélyeit.

A német lakosság csaknem 70 százaléka ugyanis pártolja az illegális migráció elleni harc szigorítását.

Ugynis elégedetlen az Olaf Scholz kancellár vezette immár csak az SPD-ből és a Zöldek Pártjából álló kormány liberálisnak tartott menekültpolitikájával, amit megerősítettek az elmúlt hónapok illegális bevándorlók áltat elkövetett, számos halálos áldozatot követelő merényletei.

Merz a szavazást megelőzően a leghatározottabban visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az AfD-vel bármilyen együttműködésre törekedne. A pénteki szavazást követően az SPD-t és a Zöldek Pártját vádolta a törvényjavaslat elutasítása miatt.