Infostart.hu
eur:
386.7
usd:
333.55
bux:
122772.46
2026. március 11. szerda Szilárd
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Hatalmas vihart kavart a CDU-elnök migrációs javaslata – az AfD szövetségre szólít

Néhány nappal a bajorországi Aschaffenburgban egy afgán migráns által elkövetett, két halálos áldozatot követelő merénylet után az illegális bevándorlás elleni harc a választási kampány központi témájává vált Németországban. A CDU-elnöke, Friedrich Merz rendkívüli szigorítási javaslatai még inkább olajat öntöttek a tűzre.

Kevesebb mint egy hónap van hátra a február 23-i előre hozott választásokig, és a jelek szerint immár valamennyi parlamenti párt a menekültválság kezelésének általa javasolt módozataival igyekszik támogatókat, azaz szavazókat szerezni.

A legnagyobb esélye minderre, egyben a kancellári tisztség elnyerésére a konzervatív CDU elnökének, egyben kancellárjelöltjének van. Friedrich Merz még a múlt hét végén állt elő a menekültek befogadását, az illegális migránsok azonnali visszaküldését, illetve kitoloncolását célzó, öt pontból álló indítványával, amely minden korábbinál szigorúbb intézkedéseket tartalmaz. Így egyebek között magában foglalja a német határokon történő ellenőrzéseket és ezek keretében az illegális próbálkozók azonnali visszaküldését. A szövetségi rendőrség pedig rendkívüli jogköröket kapna az intézkedések végrehajtására.

A győzelemre esélyes konzervatív politikus "menekültprogramjának" fontos üzenete volt, hogy az általa említett követelmények egy általa vezetett kormány létrehozásakor koalíciós feltételként szolgálnak,

ezen a téren kompromisszumokra nincs lehetőség. Hiba lenne azt állítani, hogy tolonganak a potenciális koalíciós partnerek, a CDU-elnök indítványára történt reagálások azonban jelzik ezt a törekvést is. Így elsőként a tavaly novemberig a szociáldemokrata SPD-vel és a Zöldek pártjával közösen kormányzó, de kilépésével végül a koalíció bukását okozó liberális FDP állt ki a javasolt szigorítások mellett. A párt vezetői siettek leszögezni, hogy támogatnák a javaslatokat.

Mivel a Bundestag pénteken szavaz a Merz által előterjesztett javaslatokról, jelzésértékű az is, hogy támogatást ígért az elfogadásukhoz a radikális jobboldali, eddig minden fajta együttműködésből kiközösített AfD. Hasonlóan foglalt állást a radikális baloldal, azaz a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is. A két párt parlamenti támogatásával Merz migrációs csomagtervének parlamenti jóváhagyásához meglenne a szükséges többség.

Az eddigi kormánypárt, a szociáldemokrata SPD ugyanakkor elutasította a CDU-elnök javaslatait. A szembenállás fő szószólója a választásokig hivatalban lévő kancellár, Olaf Scholz a témával szerdán külön kormánynyilatkozatban is foglalkozik. Miközben Merz programjában a migránsválság kezelésével kapcsolatban a "nemzeti jog" elsőbbségét hangoztatta, az SPD az európai menekültügyi reform végrehajtására helyezi a hangsúlyt. A párt főtitkára, Matthias Miersch szerint a CDU javaslatai sértik az alkotmányt és az európai jogot.

Hasonló indokolással támadta Merz indítványát Robert Habeck, a Zöldek Pártjának kancellárjelöltje is. Habeck Scholzzal együtt egyik fő szószólója volt az ellenzék szerint a migrációs válság súlyosbodásához, illetve a sorozatos merényletekhez vezető, túlzottan liberális menekültpolitikának. Most ugyancsak az európai jog és az alaptörvény megsértését rótta fel a konzervatív politikusnak, azzal vádolta a konzervatívok kancellárjelöltjét, hogy az AfD-vel való együttműködve igyekszik parlamenti többséget szerezni szigorítási programjához.

Az AfD szerepvállalása a múlt heti bajorországi merénylet nyomán most még inkább meghatározó belpolitikai témává vált. Alice Weidel, a radikális párt társelnöke, egyben kancellárjelöltje a napokban a nyilvánosság előtt több alkalommal is együttműködésre szólította fel Friedrich Merzet. Az AfD vezető politikusa a történtek után még inkább tarthatatlannak nevezte a pártját és a többi parlamenti pártot elválasztó "tűzfal" fenntartását, amire most Merz is reagált. Számára – mint fogalmazott – teljesen mindegy, hogy honnan jönnek a szavazatok. Az SPD-t és a Zöldek Pártját vádolta azzal, hogy kétséges az általa beterjesztett intézkedések jóváhagyása.

Merz ugyanakkor – ha közvetetten is – még egy apró lépést tett az AfD irányába. A CDU-elnök ugyanis azt javasolta a ZDF és az ARD közszolgálati médiumoknak, hogy módosítsanak a február első felére tervezett, a választásokat megelőző televíziós vitákon. Az eredeti terv szerint február 9-én külön vitázna a hivatalban lévő kancellár, egyben újbóli kancellárjelölt Olaf Scholz és a CDU-elnök. Másnap Alice Weidel és Robert Habeck külön vitát tartana. Merz ezzel szemben azt indítványozta, hogy terjesszék ki az első vitát, így Weidel és Habeck is vegyen részt rajta. Szerinte

a vita egyedül Scholzzal unalmas lenne, míg a többieket bevonva valósággal szikrázna a hangulat.

"Határozott szándékom, hogy a televízióban közvetlenül vitázzak Weidellel. Ezáltal még világosabbá válna, hogy nincs semmi közös az AfD és a CDU között" – hangoztatta Merz, aki szerint négy résztvevővel a vita sokkal inkább "felvilágosító" jellegű lenne.

A Die Welt értesülése szerint a közszolgálati televíziók elutasították Merz indítványát, kitartanak amellett, hogy Merz és Scholz külön vitát tartson. A Weidellel tervezett vitát viszont a Habeck utasította el.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: az ipartalanítás az egyik oka, hogy nem tud magára találni a klasszikus német gazdaság

Prőhle Gergely: az ipartalanítás az egyik oka, hogy nem tud magára találni a klasszikus német gazdaság

A német gazdaság gyengélkedésének hátterében a munkaadói és adminisztrációs terhek állnak, valamint a megnövekedett energiaköltségek és az, hogy az ország technológiai fölénye már a múlté – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója, volt berlini nagykövet.

„Gondolkodjon el a gyermekein” – újabb durva ukrán fenyegetés Orbán Viktornak

Egy Pryamy TV nevű YouTube-oldalra felkerült videó szerint Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje megfenyegette Orbán Viktort és családját: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hol szív vízipipát, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább.”
inforadio
ARÉNA
2026.03.11. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Három hajót is támadás ért a Hormuzi-szorosnál, időkorlát nélküli háborúról beszél Izrael – Híreink az iráni háborúról szerdán

Három hajót is támadás ért a Hormuzi-szorosnál, időkorlát nélküli háborúról beszél Izrael – Híreink az iráni háborúról szerdán

Irán szerda kora reggel bejelentette, hogy a háború kezdete óta „legintenzívebb és legkeményebb műveletét” indította el. Az amerikai hírszerzés kedden arról számolt be, hogy Irán elkezdte aláaknázni a Hormuzi-szorost. Donald Trump amerikai elnök katonai válaszcsapással fenyegetett emiatt. Szerdán legalább három civil hajót ért támadás a Hormuzi-szoros közelében, Irán ebből egy támadást ismert el. Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter kijelentette, az iráni háború időkorlát nélkül folytatódik. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×