Ötévente választ Lengyelország köztársasági elnököt, 2020-ban kezdhette meg második ciklusát Andrzej Duda, így többször nem indulhat. Idén jön az államfőválasztás, és jól jönne Donald Tusknak és kormányának egy jóval barátságosabb államfő, mert Duda elnökként több, a Tusk-kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, reformot is megvétózott.

"Voltak olyan törvények, amelyeket az alkotmánybírósághoz irányított, vagy olyan ügyek is, amelyekhez a kormánykoalíció nem mert hozzányúlni, mert megelőlegezte a köztársasági elnök vétóját" – mondta az InfoRádió megkeresésére Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.

Erős legitimáció – a néptől

A lengyel köztársasági elnöknek közvetlen, a választóktól eredő legitimációja van, így nagyon erős felhatalmazása, és a vétója is politikai vétó, amelyet az őt az államfői székbe emelő választók akarata szerint kell kiteljesítenie, vagy eszerint kell vele élnie.

"Az elnöki vétót a szejm, az alsóház, amelyik a fontosabbik kamarája a lengyel parlamentnek, csak háromötödös többséggel tudja felülírni, illetve figyelmen kívül hagyni. Ezzel a háromötödös többséggel pedig nem rendelkezik a mostani kormányzó szivárványkoalíció, úgyhogy a tét valóban hatalmas, leegyszerűsítve arról döntenek majd a lengyelek, hogy szabad kezet kap-e Donald Tusk az elmúlt másfél év »bosszúpolitizálásához«, amely során jogállamisági anarchiába vezette az országát" – fogalmazott a szakértő.

A jelöltek

Ha egy Tusk számára kedvező elnökjelölt nyer – jelen állás szerint Varsó főpolgármestere, Rafal Trzaskowski, aki Tusk pártjának, a Polgári Platformnak a politikusa, annak is a "progresszív szárnyát" testesíti meg –, akkor Rosonczy-Kovács Mihály szerint gyakorlatilag megszűnik az a választói kötőfék Donald Tuskon, amely lassította a kormányfői működését az elmúlt másfél évben.

A hivatalos jelöltek regisztrálására még bőven van idő, és a kampány is a házelnök hivatalos bejelentésével indul meg, ami jövő héten lesz esedékes, de gyakorlatilag már most is javában zajlik a kampány.

Rafal Trzaskowski legkomolyabb kihívója a független jelöltként induló, de a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Jog és Igazságosság támogatását bíró Karol Nawrocki, a Nemzeti Emlékezet Intézet jelenlegi vezetője, de ahogy ez általában a lengyel választásokon lenni szokott, a szakértő szerint

nagyon kell figyelni a többi jelöltre, mert az dönt majd tulajdonképpen, hogy ők kit támogatnak a második fordulóban.

E mentén beszélt tehát további jelöltekről.

"A Konföderáció, a PiS-től jobbra álló libertárius nemzeti párt Slawomir Mentzent indítja. Tudjuk azt, hogy a Lengyelország 2050 is elindítja Szymon Holowniát, a jelenlegi házelnököt. A kormánykoalícióban helyet foglaló baloldal szintén indít jelöltet, de egyáltalán nem biztos, hogy végül rájuk adhatják le a voksukat a lengyelek, a következő hónapok közvélemény-kutatásai még meghatározóak lehetnek. Adott esetben nem kizárt, hogy akár Rafal Trzaskowski helyett maga Donald Tusk indul el végül" – utalt arra is, hogy Rafal Trzaskowski a PO-n belül talán nem annyira kompatibilis az épp hivatalba lépő amerikai elnökkel, Donald Trumppal.

Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy hagyománya van annak, hogy a lengyel választásokon addig ismeretlen jelöltek lépnek elő, akik aztán meghatározó, döntő befolyással lehetnek a választásra.

"Például 2015-ben Pawel Kukiz korábbi rockzenész indult el a politikai ismeretlenségből, kihasználva zenészi népszerűségét, és azzal, hogy olyanokat is meg tudott szólítani, be tudott vonni a választásba, akik a nagy pártok közül nem választottak volna jelöltet, vagy esetleg távol maradtak volna a választástól. A második forduló előtt egyértelműen irányt mutatott a tekintetben, hogy nem fog Bronislaw Komorowskira, Duda akkori ellenfelére szavazni, és ezzel tulajdonképpen eldöntötte a választást" – hozta példaként.

Arra is emlékeztetett még, hogy 2020-ban rendkívül kevés, pár százezer szavazatos különbség döntött végül Andrzej Duda javára.