Lemond hivataláról Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke, a kormányzó Liberális Párt elnöke. A döntése azt követően válik érvényessé, hogy pártja megválasztja új elnökét, aki egyben miniszterelnökként is tovább dolgozik. A liberális politikus többi között azt mondta, hogy Kanada megérdemel egy működőképes parlamentet, amelyet – szavai szerint – teljes mértékben hatalmába kerítette az obstrukció, és amelyet a "produktivitás" teljes hiánya jellemez. Kormányát egyben úgy jellemezte, hogy Kanada leghosszabb ideig hivatalban lévő kisebbségi kormánya volt.

Március 24-ig felfüggesztik a parlament működését, amely eredetileg január 27-én ült volna össze.

Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádióban elmondta, most a két hónapos ülésezési szünet lehetőséget ad a kormányzó párt új elnökének kiválasztására, azaz egyben az új miniszterelnök személyének megnevezésére.

"Több név merült föl, köztük Chrystia Freelandé, a volt pénzügyminiszteré, akinek a lemondása decemberben elindította közvetlenül azt a folyamatot, ami a miniszterelnök lemondásához vezetett. Rajta kívül még négy-öt embert emlegetnek, aki potenciálisan a távozó miniszterelnök helyébe léphet. Akárkit választ meg a liberális párt, utána rögtön bizalmi szavazást fognak tartani, amit feltehetően el fog veszíteni. Akkor ki kell írni a választást, az nagyjából október elejéig meg kell, hogy történjen. Az esélyek jelen pillanatban abszolút mértékben az ellenzéki konzervatív párt oldalán állnak" – részletezte Magyarics Tamás.

Ebben az esetben Donald Trump első elnöki ciklusához hasonló kormányzásra lehet számítani szigorú bevándorlási politikával, erős határvédelemmel és a kiadások visszafogásával, az infláció csökkentésével.

"A kanadai–amerikai kereskedelmi forgalom 920 milliárd dollár, és itt az amerikaiaknak nagyjából 40 milliárd dolláros deficitjük van. Ezt természetesen Trump szeretné eltüntetni, és részben ennek az eltüntetésére helyezte kilátásba azt, hogy ha a kanadaiak nem változtatnak a határvédelmen, akkor 25 százalékos pótvámot vet ki a Kanadából és Mexikóból érkező árukra" – mondta a szakértő.

Magyarics Tamás azt nem tartja valószínűnek, hogy Kanada az Egyesült Államok 51. tagállamává válhat, miként azt a hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök javasolta.

Trumpot floridai rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján kérdezték a minap arról, hogy fontolgatja-e katonai erő alkalmazását Kanada megszerzésére. "Nem, gazdasági erővel" – válaszolt a republikánus politikus. "Mert Kanada és az Egyesült Államok együtt, az aztán valami" – fogalmazott. A megválasztott amerikai elnök már hosszabb ideje kifogásolja az Egyesült Államok északi szomszédjára kereskedelmi többletét és korábban arról is beszélt újságíróknak, hogy a két ország határa "egy mesterségesen húzott vonal".