Kazahsztánban a minap lezuhant egy azerbajdzsáni repülőgép, 38 ember halálát okozva, az incidensért az orosz elnök már elnézést is kért, mondván, légvédelme okozta a tragédiát.

Az azeri gép katasztrófájához hasonló helyzetekben az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász szerint a legfontosabb nemzetközi szerződés az 1944-ben aláírt Chicagói Egyezmény a nemzetközi polgári repülésről. Ennek egyik rendelkezése balesetek, illetve ilyen tragédiák esetén előírja az események körülményeinek kivizsgálását, az ehhez kapcsolt úgynevezett 13. számú melléklet pedig tartalmazza azokat a sztenderdeket, amelyeket ilyen esetekben a kanadai székhelyű, szakosított ENSZ-szervezet, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet javasol az érintett államoknak – mutatott rá Tóth Norbert.

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy mivel a baleset Kazahsztán légterében történt, ott zuhant le a repülőgép, kazahok fogják vezetni az eljárást. A vizsgálóbizottságba meg kell hívni a lajstromba vétel szerinti állam képviselőit megfigyelőnek – ez Azerbajdzsán –, meg kell hívni a repülőgépet építő állam képviselőit – az Embraer brazil céghez köthető nyomozókat –, illetve az oroszokat is meg kell még hívni. Nagy kérdés a nemzetközi jogász szerint, hogy az oroszok mennyire fognak együttműködni az eljárásban.

"Az incidenstől számított 30 napon belül kell a vizsgálóbizottságnak egy előzetes jelentést összeállítania, majd a végleges jelentésnek 12 hónapon belül meg kell lennie, és ennek

a jelentésnek tartalmaznia kell az eset összes körülményét. Ez nem jelenti azt, hogy a felelősség kérdésében állást foglalnának, de meg kell tudni állapítani azt, hogy pontosan mi és miért történt

annak érdekében, hogy a hasonló helyzeteket el lehessen kerülni a jövőben" – ecsetelte.

A jelentés tehát még nem "okoz" felelősségre vonást, az adott esetben egy újabb eljárás tárgya, következménye lehet. Az eddigi esetek Tóth Norbert szerint "eléggé változó képet mutatnak".

"Voltak olyan esetek, amikor az incidensben érintett állam, tehát amely felelős volt végső soron a balesetért, nem akart együttműködni a többi országgal. Tudunk példát mondani arra, hogy ilyen esetekben beperelték ezt az államot. Például 2020-ban az Iráni Forradalmi Gárda lelőtte az ukrán légitársaságnak egy polgári repülőgépét Irán légterében. Irán nem akart együttműködni és bejelentette, hogy nem is fizet semmilyen kártérítést. Ekkor négy másik érintett ország a nemzetközi bíróságnál beperelte őket. Ez a per folyamatban van, és ebben kérik a kártérítés összegének megállapítását is. Aztán tudni olyan esetről is, amikor 1988-ban az amerikaiak lőttek le egy iráni polgári gépet, ott is sokáig ment a huzavona, de 1996-ban az amerikaiak végül peren kívül kiegyeztek az irániakkal, és kártérítést fizettek az áldozatok családtagjainak, illetőleg az iráni államnak" – sorolta Tóth Norbert.

Példaként hozott még egy esetet 1983-ból, amikor a Szovjetunió lelőtte a dél-koreai légitársaság egyik utasszállító gépét, ekkor a Szovjetunió nem ismerte el a felelősségét. "Most, ebben az esetben az azeri elnök azért is szólította fel az orosz elnököt arra, hogy ismerje el a felelősségét, mert az azeriek ezt szeretnék megelőzni – szeretnék megteremteni az egyértelmű jogalapot a kártérítési perekhez" – fogalmazott.

A nemzetközi jogász szerint Oroszország elvileg megteheti, hogy ezt az egész folyamatot figyelmen kívül hagyja, nem vesz részt az ügy kivizsgálásában, a jelentés elkészítésében, illetve nem néz szembe annak következményeivel, ám úgy látja, Vlagyimir Putyin nyilatkozata most nem erre utal. Ráadásul az azeriekkel is jó viszonyban van, tehát jelentős politikai és presztízsveszteség lenne orosz részről, ha nem működnének együtt az azeriekkel. Tóth Norbert szerint

az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az oroszok peren kívül fognak kártérítést fizetni Azerbajdzsánnak és az áldozatoknak.

Úgy véli, Oroszország most "csöndet tart", mert valószínűleg az orosz elnök utasította a megfelelő orosz hatóságokat annak felmérésére, hogy körülbelül mekkora összegről lehet szó.

"Jelentős összeg lehet az, amiben meg tudnak állapodni végül majd a felek, de itt emberéletekről van szó, nyilvánvalóan pénzben ki sem lehet ezt fejezni a tragédiát. Emellett a légitársaságot is kár érte, ami viszont kifejezhető pénzben" – fogalmazott. Hozzátette: a peren kívüli egyezségről a nyilvánosság tudni fog, még az is lehet, hogy az összeg is ismertté válik.

"A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet a lehető legnagyobb átláthatóságot írja elő a tagjainak, így Oroszországnak és Azerbajdzsánnak, ahogy a többi érdekeltnek is. Ezért szerintem a végén a legalapvetőbb tényeket el fogják majd mondani" – tette világossá az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász.