Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Mahammadali Jeganovot, a Kazahsztánban szerencsétlenül járó azerbajdzsáni repülőgép egyik, 13 éves áldozatát temetik az azeri fővárosban, Bakuban 2024. december 28-án. Az Azerbaijan Airlines gépe három nappal korábban, kényszerleszállás közben zuhant le 67 emberrel a fedélzetén, közülük 29 élte túl a katasztrófát. Felmerült a gyanú, hogy a gépet egy ukrán dróntámadás elhárítására indított orosz légvédelmi rakéta találta el.
Nyitókép: Mahammadali Jeganovot, a Kazahsztánban szerencsétlenül járó azerbajdzsáni repülőgép egyik, 13 éves áldozatát temetik az azeri fővárosban, Bakuban 2024. december 28-án. tén, MTI/AP

Vlagyimir Putyin bocsánatot kért

Elismerte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton a Kreml tájékoztatása szerint, hogy az orosz légvédelem éppen működésben volt abban az időszakban, amikor a szerencsétlenül járt azerbajdzsáni utasszállító repülőgép megkísérelt landolni a grozniji repülőtéren.

Putyin az eset kapcsán felhívta telefonon Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnököt, bocsánatot kért tőle a "tragikus incidens" miatt, és kifejezte részvétét az áldozatok családtagjainak. A beszélgetésben az orosz elnök azt mondta: "az azerbajdzsáni gép többször is megkísérelte a leszállást Groznijban. Ezzel egy időben Groznij, Mozdok és Vlagyikavkaz éppen ukrán harci drónok támadása alatt állt, és az orosz légvédelem elhárította ezeket a támadásokat" - állt a Kreml közleményében.

A bakui elnöki hivatal a telefonbeszélgetéssel kapcsolatban azt közölte: Aliyev elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a repülőgépet "külső fizikai és műszaki behatás érte az orosz légtérben, aminek következtében teljesen elvesztették az irányítást a gép felett, és a kazahsztáni Aktau felé vették az irányt".

Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság Bakuból Groznijba tartó gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le szerdán. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma 38.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén telefonon beszélt szombaton Ilham Aliyevvel, akinek kifejezte részvétét a gép lezuhanása miatt. Az X-en közzétett üzenetében az ukrán elnök azt írta: a legfontosabb most az eset alapos kivizsgálása, hogy kiderüljön, mi történt valójában. "Oroszországnak egyértelmű magyarázatot kell adnia, és fel kell hagynia a téves információk terjesztésével" - jelentette ki Zelenszkij.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője "gyors és független nemzetközi vizsgálatot" szorgalmazott a katasztrófa ügyében. A főképviselő az X-en azt írta, az eset a 2014-ben Kelet-Ukrajna fölött lelőtt malajziai utasszállító tragédiájára emlékeztet.

Azerbajdzsáni tisztségviselők korábban úgy nyilatkoztak, Baku szerint a gép a levegőben kaphatott találatot, és emiatt zuhanhatott le. A washingtoni Fehér Ház pedig azt közölte, "az első információk" szerint az orosz légvédelem lehet felelős a tragédiáért.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×