Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.85
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Army boots close up in line on parade day
Nyitókép: vasile voicu/Getty Images

Évi 40 ezer tartalékost veszít Csehország

Csehországban húsz évvel a kötelező katonai szolgálat megszüntetése után egyre csökken a hadsereg aktív, katonai kiképzésen átesett tartalékosainak száma – derült ki a cseh védelmi tárca által nyilvánosságra hozott kimutatásból, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett vasárnap.

A hivatásos cseh hadsereg állományának személyzeti problémáiról a közelmúltban Jana Cernochová védelmi miniszter, valamint Karel Rehka vezérkari főnök is nyilvánosan beszélt.

A kötelező katonai szolgálatot Csehországban 2004 végén szüntették meg. Akkoriban a hadsereg hivatásos állománya 25 ezer fő körül volt, míg az aktív tartalékosok száma mintegy kétmilliót tett ki.

Jelenleg a hadsereg összes tartalékosának, tehát a szükség esetén azonnal behívható hadköteles személyeknek a száma még meghaladja az egymillió főt, kétharmaduk azonban idősebb 45 évesnél. A tartalékosok száma az utóbbi időben elöregedés következtében évente átlagban 40 ezer fővel csökken – mutatott rá a vezérkari főnök.

A védelmi tárca kimutatásából kitűnik, hogy a cseh hadseregnek az év elején 27 826 katonája volt, az aktív tartalékosok száma pedig 4266 volt. A nyilvános stratégiai tervek szerint 2030-ban a hadsereg hivatásos katonai állományának el kellene érnie a 30 ezer főt, míg az aktív tartalékosoké a 10 ezer főt.

Karel Repka szerint azonban a nemzetközi helyzet változása következtében a jelenlegi körülmények között a cseh hadseregnek 2030-ban már mintegy 37 500 hivatásos katonára lenne szüksége, s növelni kellene a valamilyen katonai kiképzésen átesett aktív tartalékosok számát is.

A tábornok úgy véli: mihamarabb szükség van a hivatásos katonák és a tartalékosok javadalmazásának felülvizsgálatára, azaz magasabb fizetésekre, mert a hadsereg ma már nemigen versenyképes ezen a területen. „A hivatásos katonák és az aktív tartalékosok jövedelmének növelése nélkül a jövőben komoly problémáink lehetnek” – jelentette ki Karel Repka a közelmúltban a hadsereg parancsnoki értekezletén Prágában.

A cseh állampolgárok jelenleg többféle módon kapcsolódhatnak be az ország védelmébe: lehetnek hivatásos katonák vagy aktív, tehát valamilyen módon kiképzett tartalékosok, önkéntesen részt vehetnek néhányhetes katonai gyakorlatokon, a legújabb lehetőség pedig az, hogy felvetetik magukat az önkéntes katonák jegyzékébe. Ez utóbbinál csak egészségügyi ellenőrzésen kell átesnie az illetőnek, behívót pedig az ország biztonsági helyzetének romlása esetén kapnának.

Egy idén ősszel készített országos felmérésből kitűnt, hogy szükség esetén a cseh lakosság 55-60 százaléka lenne hajlandó aktívan részt venni az ország védelmében. A megkérdezettek mintegy 70 százaléka úgy vélte, hogy Csehország védelmét csak nemzetközi szövetség keretében lehet biztosítani.

A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését a csehek 20 százaléka támogatná, további 28 százalék inkább támogatná, az emberek 31 százaléka inkább ellene, 21 százaléka pedig határozottan ellene van.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×