Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.09
bux:
121923.82
2026. március 3. kedd Kornélia
Army boots close up in line on parade day
Nyitókép: vasile voicu/Getty Images

Évi 40 ezer tartalékost veszít Csehország

Csehországban húsz évvel a kötelező katonai szolgálat megszüntetése után egyre csökken a hadsereg aktív, katonai kiképzésen átesett tartalékosainak száma – derült ki a cseh védelmi tárca által nyilvánosságra hozott kimutatásból, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett vasárnap.

A hivatásos cseh hadsereg állományának személyzeti problémáiról a közelmúltban Jana Cernochová védelmi miniszter, valamint Karel Rehka vezérkari főnök is nyilvánosan beszélt.

A kötelező katonai szolgálatot Csehországban 2004 végén szüntették meg. Akkoriban a hadsereg hivatásos állománya 25 ezer fő körül volt, míg az aktív tartalékosok száma mintegy kétmilliót tett ki.

Jelenleg a hadsereg összes tartalékosának, tehát a szükség esetén azonnal behívható hadköteles személyeknek a száma még meghaladja az egymillió főt, kétharmaduk azonban idősebb 45 évesnél. A tartalékosok száma az utóbbi időben elöregedés következtében évente átlagban 40 ezer fővel csökken – mutatott rá a vezérkari főnök.

A védelmi tárca kimutatásából kitűnik, hogy a cseh hadseregnek az év elején 27 826 katonája volt, az aktív tartalékosok száma pedig 4266 volt. A nyilvános stratégiai tervek szerint 2030-ban a hadsereg hivatásos katonai állományának el kellene érnie a 30 ezer főt, míg az aktív tartalékosoké a 10 ezer főt.

Karel Repka szerint azonban a nemzetközi helyzet változása következtében a jelenlegi körülmények között a cseh hadseregnek 2030-ban már mintegy 37 500 hivatásos katonára lenne szüksége, s növelni kellene a valamilyen katonai kiképzésen átesett aktív tartalékosok számát is.

A tábornok úgy véli: mihamarabb szükség van a hivatásos katonák és a tartalékosok javadalmazásának felülvizsgálatára, azaz magasabb fizetésekre, mert a hadsereg ma már nemigen versenyképes ezen a területen. „A hivatásos katonák és az aktív tartalékosok jövedelmének növelése nélkül a jövőben komoly problémáink lehetnek” – jelentette ki Karel Repka a közelmúltban a hadsereg parancsnoki értekezletén Prágában.

A cseh állampolgárok jelenleg többféle módon kapcsolódhatnak be az ország védelmébe: lehetnek hivatásos katonák vagy aktív, tehát valamilyen módon kiképzett tartalékosok, önkéntesen részt vehetnek néhányhetes katonai gyakorlatokon, a legújabb lehetőség pedig az, hogy felvetetik magukat az önkéntes katonák jegyzékébe. Ez utóbbinál csak egészségügyi ellenőrzésen kell átesnie az illetőnek, behívót pedig az ország biztonsági helyzetének romlása esetén kapnának.

Egy idén ősszel készített országos felmérésből kitűnt, hogy szükség esetén a cseh lakosság 55-60 százaléka lenne hajlandó aktívan részt venni az ország védelmében. A megkérdezettek mintegy 70 százaléka úgy vélte, hogy Csehország védelmét csak nemzetközi szövetség keretében lehet biztosítani.

A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését a csehek 20 százaléka támogatná, további 28 százalék inkább támogatná, az emberek 31 százaléka inkább ellene, 21 százaléka pedig határozottan ellene van.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Az Európai Unió az orosz gázról leválva és az Egyesült Államoktól függetlenedve Katarból akart földgázt vásárolni, ám ezt az iráni háború erősen megnehezíti – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. Arra is figyelmeztetett: Iránból lőtávolon belül vannak a legnagyobb olajkitermelő kapacitások.

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×