Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Army boots close up in line on parade day
Nyitókép: vasile voicu/Getty Images

Évi 40 ezer tartalékost veszít Csehország

Csehországban húsz évvel a kötelező katonai szolgálat megszüntetése után egyre csökken a hadsereg aktív, katonai kiképzésen átesett tartalékosainak száma – derült ki a cseh védelmi tárca által nyilvánosságra hozott kimutatásból, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett vasárnap.

A hivatásos cseh hadsereg állományának személyzeti problémáiról a közelmúltban Jana Cernochová védelmi miniszter, valamint Karel Rehka vezérkari főnök is nyilvánosan beszélt.

A kötelező katonai szolgálatot Csehországban 2004 végén szüntették meg. Akkoriban a hadsereg hivatásos állománya 25 ezer fő körül volt, míg az aktív tartalékosok száma mintegy kétmilliót tett ki.

Jelenleg a hadsereg összes tartalékosának, tehát a szükség esetén azonnal behívható hadköteles személyeknek a száma még meghaladja az egymillió főt, kétharmaduk azonban idősebb 45 évesnél. A tartalékosok száma az utóbbi időben elöregedés következtében évente átlagban 40 ezer fővel csökken – mutatott rá a vezérkari főnök.

A védelmi tárca kimutatásából kitűnik, hogy a cseh hadseregnek az év elején 27 826 katonája volt, az aktív tartalékosok száma pedig 4266 volt. A nyilvános stratégiai tervek szerint 2030-ban a hadsereg hivatásos katonai állományának el kellene érnie a 30 ezer főt, míg az aktív tartalékosoké a 10 ezer főt.

Karel Repka szerint azonban a nemzetközi helyzet változása következtében a jelenlegi körülmények között a cseh hadseregnek 2030-ban már mintegy 37 500 hivatásos katonára lenne szüksége, s növelni kellene a valamilyen katonai kiképzésen átesett aktív tartalékosok számát is.

A tábornok úgy véli: mihamarabb szükség van a hivatásos katonák és a tartalékosok javadalmazásának felülvizsgálatára, azaz magasabb fizetésekre, mert a hadsereg ma már nemigen versenyképes ezen a területen. „A hivatásos katonák és az aktív tartalékosok jövedelmének növelése nélkül a jövőben komoly problémáink lehetnek” – jelentette ki Karel Repka a közelmúltban a hadsereg parancsnoki értekezletén Prágában.

A cseh állampolgárok jelenleg többféle módon kapcsolódhatnak be az ország védelmébe: lehetnek hivatásos katonák vagy aktív, tehát valamilyen módon kiképzett tartalékosok, önkéntesen részt vehetnek néhányhetes katonai gyakorlatokon, a legújabb lehetőség pedig az, hogy felvetetik magukat az önkéntes katonák jegyzékébe. Ez utóbbinál csak egészségügyi ellenőrzésen kell átesnie az illetőnek, behívót pedig az ország biztonsági helyzetének romlása esetén kapnának.

Egy idén ősszel készített országos felmérésből kitűnt, hogy szükség esetén a cseh lakosság 55-60 százaléka lenne hajlandó aktívan részt venni az ország védelmében. A megkérdezettek mintegy 70 százaléka úgy vélte, hogy Csehország védelmét csak nemzetközi szövetség keretében lehet biztosítani.

A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését a csehek 20 százaléka támogatná, további 28 százalék inkább támogatná, az emberek 31 százaléka inkább ellene, 21 százaléka pedig határozottan ellene van.

Címlapról ajánljuk
Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.

Szárnyal az AfD

Tovább növelte előnyét a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt a Friedrich Merz kancellár vezette uniópártokkal (CDU/CSU) szemben az INSA közvélemény-kutató intézet legfrissebb, a Bild megbízásából készített országos felmérése szerint.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 13. 11:46
×
×