Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Pintér Sándor belügyminiszter (b) érkezik az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek találkozójára Brüsszelben 2024. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Itt egy újabb történelmi pillanat a schengeni övezet életében

Az uniós tagállamok belügyminiszterei úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől megszüntetik a személyek ellenőrzését a Bulgária és Románia közös, és közös belső szárazföldi határain - tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége csütörtökön.

A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.

A magyar elnökség kiemelt prioritása volt a személyek ellenőrzésének megszüntetése az említett tagállamokkal közös és azok közötti belső szárazföldi határokon, „és ezt ma meg is valósítottuk” – emelte ki a magyar belügyminiszter.

A lépés nemcsak a bolgár és román állampolgárok, hanem az EU egésze számára is előnyös lesz - tette hozzá Pintér Sándor.

Az Európai Bizottság üdvözölte a Belügyek Tanácsának egyhangú határozatát, mely – mint kiemelték – a két ország schengeni övezethez való csatlakozását teszi teljessé. A két ország csatlakozása a schengeni térséghez nemcsak az övezetet erősíti, hanem a belső piacot is, valamint javítja az utazás, a kereskedelem és a turizmus lehetőségeit.

A kedvező döntést egyebek mellett az tette lehetővé, hogy a két ország sikeresen hajtotta végre a brüsszeli végrehajtó testület által márciusban elindított menekültügyi, illetve az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésére vonatkozó eljárások kísérleti intézkedéseit. Mindkét ország továbbra is támogatni fogja a közös európai erőfeszítéseket az EU külső határain az unió biztonságának garantálása és a migrációs kihívások kezelése érdekében – jelentették ki.

A csaknem 450 millió lakosú unióban történő zökkenőmentes és biztonságos utazást szavatoló schengeni övezet nélkülözhetetlen az Európai Unió, a lakossága és a vállalkozásai számára - tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy Bulgária és Románia már uniós csatlakozásuk óta alkalmazzák a schengeni jogi keret egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.

Az uniós tanács 2023. december végén megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon végzett belső határellenőrzések megszüntetéséről, amelynek értelmében március 31-től megszűnt a személyek ellenőrzése a Bulgária és Románia, valamint a többi schengeni ország közötti belső uniós légi és tengeri határokon.

A mostani közlés szerint a jogi keret fennmaradó részeiről, köztük a belső uniós határokon történő ellenőrzések megszüntetéséről és a kapcsolódó intézkedésekről a belügyi tanács egyhangúlag határozott, miután „a hatályos schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megtörtént annak ellenőrzése, hogy az adott országok megfelelnek-e a szükséges feltételeknek”.

A brüsszeli közleményben kiemelték: a schengeni övezet a világ legnagyobb szabad utazási térsége. Először a Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti határellenőrzést szüntették meg 1985-ben. A schengeni térség jelenleg 29 országot – a 27 EU-tagállamból 25-öt, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. A Ciprussal közös határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, és Írország nem része a schengeni térségnek.

Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A kormány szupermodern pénzosztó rendszerévé válhat, ám még több a kérdés, mint a válasz a nyugdíjas SZÉP-kártya körül

A kormány szupermodern pénzosztó rendszerévé válhat, ám még több a kérdés, mint a válasz a nyugdíjas SZÉP-kártya körül

Az eredeti tervek szerint akár már idén elindulhatna a nyugdíjas SZÉP-kártya, ám a bevezetés reális menetrendje jóval bizonytalanabb annál, mint amit a nyilvános nyilatkozatok sugallnak. A koncepció mögött bőven van logika: célzott, nem készpénzes, élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre költhető támogatásról lenne szó, sőt, a SZÉP-kártya akár a kormány hatékony pénzosztó rendszerévé válhatna más területeken is. Úgy hallani, hogy akár az iskolakezdési támogatás is "kormányzati" SZÉP-kártyára kerülhet a jövőben. A tervek megvalósítása azonban több ponton is nyitott: ki bocsátja ki a kártyát, hogyan jut el több millió nyugdíjashoz vagy más jogosulthoz, ki finanszírozza az induló és az üzemeltetési költségeket, és hogyan kezelhető az idősebb korosztály digitális lemaradása?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×