Infostart.hu
eur:
359.82
usd:
313.78
bux:
142096.05
2026. július 16. csütörtök Valter
Mentőalakulatok tagjai az újvidéki vasútállomáson 2024. november 1-jén, miután leszakadt az épület régi, 1965 óta nem felújított részének bejárat feletti tetőszerkezete. Az omlás következtében legkevesebb egy ember életét vesztette és harmincan megsérültek.
Nyitókép: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium

Tömeges letartóztatás az újvidéki vasútállomáson történt tragédia ügyében

Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.

November 1-jén leszakadt a vasútállomás előtetője, és a többtonnás szerkezet ráesett 17 emberre, közülük 15-en életüket vesztették, a két sérült állapota pedig továbbra is súlyos.

A felsőügyészség a szükséges dokumentumok összegyűjtése és elemzése, számos meg- és kihallgatás, helyszínelés, valamint a szakértői vélemények tanulmányozása után határozta meg, hogy kiket indokolt letartóztatni. Négy embert a közbiztonság elleni súlyos bűncselekménnyel, további hetet pedig az építés szabálytalan és nem megfelelő kivitelezésével gyanúsítanak.

Ezekért a bűncselekményekért kettőtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A felsőügyészség csak a gyanúsítottak nevének kezdőbetűit hozta nyilvánosságra, és ezek között szerepel G.V., a közszolgálati televízió (RTS) információi szerint Goran Vesic, aki a tragédia miatt november 5-én lemondott építésügyi miniszteri tisztségéről.

Vesic lemondásakor azt mondta: nem érzi magát felelősnek a történtekért. „Sem nekem, sem a velem dolgozóknak nincs egy cseppnyi felelősségünk a tragédiában. Biztos vagyok abban, hogy a vizsgálat ezt fogja alátámasztani” – mondta.

Aleksandar Vucic köztársasági elnök a nemzethez intézett kedd esti beszédében felszólította a balesetben érintett politikusokat és intézményvezetőket, hogy vállalva felelősségüket mondjanak le. Szerdán Tomislav Momirovic bel- és külkereskedelmi miniszter, korábbi építésügyi tárcavezető, valamint Jelena Tanaskovic, a szerb pályavasúti vállalat megbízott igazgatója is benyújtotta lemondását. Egyikük sem vállalta a felelősséget a történtekért, lemondási nyilatkozatukban nem említették az újvidéki tragédiát, csak köszönetet mondtak az államfőnek a beléjük vetett bizalomért. Tanaskovicot csütörtökön szintén letartóztatták.

A tragédia miatt tiltakozók kezdettől fogva követelték, hogy a hatóságok tartóztassák le a felelősöket, hozzák nyilvánosságra a vasútállomás újjáépítésében részt vevő cégekkel kötött szerződéseket, valamint mondjon le a miniszterelnök és Újvidék polgármestere.

A szerződéseket azért szeretnék látni, mert a tragédia napján az illetékes miniszter és a pályavasúti társasági azt közölte, hogy a szóban forgó előtető nem volt része a felújítási munkának, viszont számos, azóta készült képfelvétel tanúsága szerint közben módosítottak a szerkezetén, és további terhelésnek tették ki a hat évtizede épült szerkezetet.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították, a munka azonban 2024-ben is folytatódott. Goran Vesic júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használhatóvá.

A köztársasági elnök leszögezte: a bíróságnak kell eldöntenie, ki a felelős a tragédiáért, de bizonyosan felelősség terheli mindazokat, akik nem gondoltak arra, hogy fel kell újítani a hatvan éve felhúzott épület minden részét. Nem azért kell megtalálni a felelősöket, hogy valakit bűnösnek lehessen kikiáltani, hanem azért, hogy hasonló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
A rozsdaövezet nem üres telek: hogyan lesz a történeti barnamezőből értékálló ingatlan?

A rozsdaövezet nem üres telek: hogyan lesz a történeti barnamezőből értékálló ingatlan?

A nagyvárosok egyik legdrágább ellentmondása, hogy miközben jó elhelyezkedésű, közművekkel részben ellátott, gyakran kötöttpályás közlekedés közelében fekvő területek állnak kihasználatlanul, újabb zöldmezős térségek kerülnek fejlesztési nyomás alá. A barnamező azonban a beruházó szemében nem üres telek. Ismeretlen talajszennyezés, bizonytalan szerkezet, rendezetlen tulajdon, elavult közmű, örökségi kötöttség és nehezen becsülhető bontási vagy megtartási költség kapcsolódhat hozzá. A barnamezős fejlesztések témája a Portfolio Property Investment Forum konferencián is kiemelt helyet kap, érdemes lesz eljönni!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×