Vlagyimir Putyin kedden jóváhagyta az orosz nukleáris doktrína megújítását, ami alapján Oroszország megfontolhatja a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás érné. Az orosz államfő arra reagálva rendelte el az aktualizálást, hogy az Egyesült Államok vasárnap engedélyezte Ukrajnának, hogy oroszországi területek ellen is használhassa az amerikai ATACMS ballisztikus rakétákat, amelyeket azóta már be is vetett Kijev.

Tálas Péter szerint a nukleáris elrettentésre vonatkozó orosz változtatások közül a leglényegesebb újítás, hogy módosították, illetve bővítették azoknak a fenyegetéseknek a listáját, amelyekre reagálva Moszkva akár nukleáris csapással is válaszolhat.

A biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: a doktrínába egyebek mellett bekerült az is, hogy mostantól hagyományos fegyverekkel elkövetett ellenséges akció (az orosz határt átlépő, tömeges rakéta- és légicsapás, dróntámadás) esetén is bevethetnek atomfegyvert az oroszok. A doktrína nemcsak Oroszország, hanem Fehéroroszország területét is védi. Az egyetemi docens szerint a módosítás „rendkívül alacsonyra teszi a nukleáris fegyverek lehetséges bevetésének küszöbét”.

Úgy véli, sem az Egyesült Államoknak, sem más nagyhatalomnak nem kell válaszolnia Vlagyimir Putyin mostani lépésére, mert a doktrína megújítása inkább csak „stratégiai kommunikáció” az orosz vezetés részéről. Mint fogalmazott, a korábbi példák alapján Moszkva mindig akkor él a nukleáris elrettentés politikájával, amikor vagy meg akar akadályozni, vagy el akar érni valamit. A szakértő szerint

az orosz vezetés jelenlegi célja, hogy megszűnjön Ukrajna nyugati támogatása.

Tálas Péter hozzátette: Vlagyimir Putyin arra reagált, hogy az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszországi területekre is csapást mérhessenek ATACMS-rakétákkal. Az egyetemi docens elmondta: a híresztelésekkel ellentétben nem nagy hatótávolságú rakétáról van szó, legfeljebb 300 kilométeres távolságig lehet bevetni, amivel a legkisebb a kis hatótávolságú ballisztikus rakéták között. Ez azt jelenti, hogy az ukrán haderő klasszikus mélységi csapásokat sem tud mérni oroszországi területekre. Megjegyezte: minden ilyen támadás előfeltétele, hogy a kezdeményező megkapja-e a célzáshoz szükséges adatokat. Az ukrán hadsereg esetében ez a segítség a nyugati szövetségesektől érkezik. A szakértő úgy véli,

Joe Biden „csak kontrollált módon” adhatott engedélyt az ukránoknak az ATACMS-rakéták használatára.

Nem számít arra, hogy Moszkva atomcsapást hajtana végre, az erről szóló sajtóhíreket eltúlzott reakciónak tartja. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin általában „szereti eljátszani az őrült atomfegyverrel rendelkező politikus képét”. Sok elemző beszél arról különböző fórumokon, hogy az orosz elnök mennyire kiszámíthatatlan, de Tálas Péter szerint ezt a bizonytalanságot maga Vlagyimir Putyin akarja fenntartani. Nem gondolja azt, hogy a helyzet nukleáris konfliktussá eszkalálódna, mert ezzel szerinte megbukna a Putyin-rendszer, márpedig az orosz elnök leginkább abban érdekelt, hogy a jelenlegi rezsim minél tovább hatalmon maradhasson.

Az egyetemi docens emlékeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők már korábban is indítottak támadásokat oroszországi területek ellen, ugyanakkor a közeljövő nagy kérdése az lesz, hogy Moszkva milyen választ ad arra, hogy az amerikai elnök ennyire nyíltan zöld utat enged az ATACMS-rakéták bevetésének. Az oroszok eddig a légvédelmi rendszerükkel hatástalanították ezeket a rakétákat. Ezzel együtt arra számít, hogy a 300 kilométeres hatótávolságon kívülre helyezik a legfontosabb katonai, harcászati eszközeiket, ezzel megakadályozza azt, hogy nagy károk érjék az infrastruktúrát.

(A nyitóképen: az Egyesült Államoktól kapott ATACMS ballisztikus rakétákat lőnek ki egy meg nem nevezett ukrajnai helyszínről 2024. november 19-én. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ukrán hadsereg hat ATACMS-rakétát lőtt ki Oroszország felé, az Ukrajnával határos brjanszki területre, a légvédelmi rendszer azonban elhárította a támadást.)