Infostart.hu
eur:
377.93
usd:
319.54
bux:
130030.34
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Irtózatos fegyverprogramot indított Oroszország

Kiszivárgott Vlagyimir Putyin nagy terve: olyan fegyverprogramot indult, amilyet a szovjet időkben lehetett utoljára látni.

Az orosz hadiipar jelentős bővítésbe kezdett, különös tekintettel a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek gyártására.

Műholdfelvételek tanúsága szerint öt telephelyen folynak fejlesztések, ami az elmúlt három évtized legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A bővítés célja feltehetően az Ukrajnában bevetett rakétaarzenál feltöltése és fejlesztése, valamint hosszabb távon a NATO-tagállamok elleni fenyegetés fokozása lehet - írja a Portfolio a titkos információra hivatkozó az International Institute for Strategic Studies (IISS) alapján.

Az amerikai tisztviselők által „a szovjet korszak óta a legambiciózusabb katonai gyártásbővítésnek” nevezett program keretében több helyszínen zajlanak építési munkálatok. Ezek magukban foglalják a szovjet időkből származó, használaton kívüli létesítmények felújítását és a teljesen új infrastruktúra kiépítését is.

A program súlyát kiemeli, hogy az elmúlt 30 évben alig volt nyoma hasonló bővítésnek vagy felújításnak az országban.

A szilárd hajtóanyagú rakétarendszerek kulcsszerepet játszanak Oroszország stratégiai arzenáljában és taktikai fegyvereiben egyaránt - írja a lap. Az Ukrajna elleni háborúban széles körben alkalmaztak rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat (SRBM) és többszörös rakétaindító rendszereket (MRL) ukrán katonai célpontok és kritikus infrastruktúra ellen. Az orosz légvédelem gerincét adó föld-levegő rakétarendszerek, mint az SZ-300P és az SZ-400, szintén szilárd hajtóanyagú motorokra épülnek. Ezeken felül az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) és a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták nagy része is ilyen hajtóműveket használ.

A szilárd hajtóanyagú kompozit hajtóművek gyártása összetett folyamat, amely speciális létesítményeket igényel.

Ez potenciális szűk keresztmetszetet jelent a gyártási kapacitásban. Míg Oroszország nyíltan beszél rakétatervező irodáiról és rendszer-integrátorairól, a motorgyártásban részt vevő vevő cégekről kevesebb információt oszt meg.

A bővítések pontos célja viszont nem ismert a jelentés szerint, ami megnehezíti, hogy egy adott bővítést konkrét rakétaprogramhoz lehessen kötni.

Oroszország Iránból és Észak-Koreából importált ballisztikus rakétái arra utalnak, hogy SRBM-gyártása nem elegendő az ukrajnai háborúban támasztott igényeinek kielégítésére - állapítják meg szakértők.

A szilárd hajtóanyag-gyártási képességek bővítése lehetővé tenné Oroszország számára, hogy feltöltse és fejlessze az Ukrajnában bevetett kulcsfontosságú rendszerek meglévő arzenálját.

Címlapról ajánljuk

Figyelmeztetnek a kutatók: vannak ételek, amelyek olyan veszélyesek, mint a dohányzás

Jobban hasonlítanak a dohányzásra az ultrafeldolgozott élelmiszereknek, mint a gyümölcsökre vagy a zöldségekre – állapították meg amerikai kutatók egy friss tanulmányban. Neves amerikai egyetemek szakemberek szerint ezeket is úgy tervezték, hogy függőséget alakítsanak ki, ezért jóval szigorúbb szabályozásra lenne esetükben szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Megugrott a magyar multimilliomosok vagyona, mutatjuk, mibe fektetnek

Megugrott a magyar multimilliomosok vagyona, mutatjuk, mibe fektetnek

A vámháborús tőzsdei turbulencia és az erősödő forint mellett is ellenállónak bizonyult a magyar privátbanki vagyon tavaly: a Portfolio friss privátbanki felmérése szerint december végén a magyar gazdagok számláin lévő összeg megközelítette a 13 000 milliárd forintot. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, a legnagyobbat a Hold és az Equilor vagyona nőtt, az egy privátbanki számlára eső vagyon mára több mint 200 millió forintra duzzadt. A teljes szektor több mint 63 ezer számlát kezel, ami 2,4%-os éves növekedés, miközben beszédes adat, hogy a piaci koncentráció csökken, vagyis a kisebb szolgáltatók jelenléte egyre erősebb a magyar piacon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×