Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
314.09
bux:
151278.88
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Irtózatos fegyverprogramot indított Oroszország

Kiszivárgott Vlagyimir Putyin nagy terve: olyan fegyverprogramot indult, amilyet a szovjet időkben lehetett utoljára látni.

Az orosz hadiipar jelentős bővítésbe kezdett, különös tekintettel a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek gyártására.

Műholdfelvételek tanúsága szerint öt telephelyen folynak fejlesztések, ami az elmúlt három évtized legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A bővítés célja feltehetően az Ukrajnában bevetett rakétaarzenál feltöltése és fejlesztése, valamint hosszabb távon a NATO-tagállamok elleni fenyegetés fokozása lehet - írja a Portfolio a titkos információra hivatkozó az International Institute for Strategic Studies (IISS) alapján.

Az amerikai tisztviselők által „a szovjet korszak óta a legambiciózusabb katonai gyártásbővítésnek” nevezett program keretében több helyszínen zajlanak építési munkálatok. Ezek magukban foglalják a szovjet időkből származó, használaton kívüli létesítmények felújítását és a teljesen új infrastruktúra kiépítését is.

A program súlyát kiemeli, hogy az elmúlt 30 évben alig volt nyoma hasonló bővítésnek vagy felújításnak az országban.

A szilárd hajtóanyagú rakétarendszerek kulcsszerepet játszanak Oroszország stratégiai arzenáljában és taktikai fegyvereiben egyaránt - írja a lap. Az Ukrajna elleni háborúban széles körben alkalmaztak rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat (SRBM) és többszörös rakétaindító rendszereket (MRL) ukrán katonai célpontok és kritikus infrastruktúra ellen. Az orosz légvédelem gerincét adó föld-levegő rakétarendszerek, mint az SZ-300P és az SZ-400, szintén szilárd hajtóanyagú motorokra épülnek. Ezeken felül az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) és a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták nagy része is ilyen hajtóműveket használ.

A szilárd hajtóanyagú kompozit hajtóművek gyártása összetett folyamat, amely speciális létesítményeket igényel.

Ez potenciális szűk keresztmetszetet jelent a gyártási kapacitásban. Míg Oroszország nyíltan beszél rakétatervező irodáiról és rendszer-integrátorairól, a motorgyártásban részt vevő vevő cégekről kevesebb információt oszt meg.

A bővítések pontos célja viszont nem ismert a jelentés szerint, ami megnehezíti, hogy egy adott bővítést konkrét rakétaprogramhoz lehessen kötni.

Oroszország Iránból és Észak-Koreából importált ballisztikus rakétái arra utalnak, hogy SRBM-gyártása nem elegendő az ukrajnai háborúban támasztott igényeinek kielégítésére - állapítják meg szakértők.

A szilárd hajtóanyag-gyártási képességek bővítése lehetővé tenné Oroszország számára, hogy feltöltse és fejlessze az Ukrajnában bevetett kulcsfontosságú rendszerek meglévő arzenálját.

Címlapról ajánljuk
Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. A versenyen kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita. Az elnök az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről, és az esélyekről.

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×