Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
334.49
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
HIMARS, rakéta sorozatvető. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton PetrusForrás: Getty Images

Ukrajna bevetette az amerikai rakétákat - állítják az oroszok

Hat ATACMS ballisztikus rakétával mértek csapást az ukrán fegyveres erők az elmúlt éjjel az oroszországi brjanszki régióra, a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

„Ma éjjel (moszkvai idő szerint) 3 óra 25 perckor az ellenség hat ballisztikus rakétával mért csapást egy létesítményre Brjanszk megyében. A megerősített adatok szerint amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat használtak” – állt a moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatóban.

A minisztérium szerint Sz-400-as és a Pancir légvédelmi rendszerek öt rakétát lelőttek, a hatodikat pedig megrongálták. A lövedék darabjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak le. Ez tüzet okozott, amelyet azonnal eloltottak. Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett.

Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az éjszaka folyamán a régió ellen irányuló dróntámadást hárítottak el, és 12 pilóta nélküli repülőszerkezetet lelőttek.

A The New York Times című lap és a Reuters hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy Kijev engedélyt kapott Washingtontól nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére nemzetközileg elismert orosz területek ellen. Joe Biden amerikai elnök ezt nem kommentálta, megválaszolatlanul hagyva a vonatkozó újságírói kérdést. Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő azt mondta, hogy Washington politikája a kérdésben nem változott. Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azt állította, hogy az Egyesült Államok adott ilyen engedélyt Ukrajnának, és hogy titokban néhány európai ország is követte a példáját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×