Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Ukrajna nem tud hatékonyan védekezni az orosz Rubezs rakéták ellen

Az RSz-26 Rubezs interkontinentális ballisztikus rakéták komoly fenyegetést jelentenek Ukrajnára nézve, mert jelenleg nincs olyan rendszere az országnak, ami képes lenne hatékonyan védekezni ellenük. Amerikai eszközökkel lenne lehetséges, ám az USA pillanatnyilag nem biztosít ilyeneket Kijevnek.

Az RSz-26 Rubezs közepes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakéta tűzkészenlétbe helyezése jelentős aggodalmat keltett Ukrajnában. A fegyver állítólagos hatótávolsága meghaladja a 6000 kilométert, 1,2 tonnás robbanófejjel van felszerelve, és MIRV konfigurációban működik, vagyis egy rakéta akár négy robbanófejet is képes célba juttatni - írja a Defense Express híradása nyomán a Portfolio.

A jelenlegi legjobb ukrán végvédelmi rendszerek, köztük a Patriot PAC-3 elsősorban a rövidebb hatótávolságú támadások, például az Iszkander rakéták ellen nyújtanak megfelelő védelmet.

Ám a Rubezs messze meghaladja ezen rendszerek védelmi képességeit, azaz fejlettebb megoldásokra lenne szükség

- írják. A szakértők úgy vélik, az ideális a THAAD (Thermal High Altitude Area Defense) rendszer lenne, ezt kifejezetten közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen tervezték. Ám az Egyesült államok korlátozott számú THAAD-rendszerrel rendelkezik, egyet pedig már telepítettek Izrael védelmére, és a telepítéssel egy időben megtagadta Kijev ilyen jellegű kéréseit.

A szakértők szerint alternatíva lehetne az SM-6 (Standard Missile 6) föld-levegő rakétarendszer beszerzése, ami a hivatalos adatok szerint 240 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Ez azonban jelentős logisztikai és pénzügyi kihívásokat jelentene.

Az amerikai hadsereg körülbelül 500 darab SM-6-os rendszerrel rendelkezik, egységára pedig elérheti a 40 millió dollárt is, ami megnehezíti Ukrajna számára a nagyobb tételben való beszerzést.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×