Peszkov a The New York Times vasárnapi közlésére reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.

"Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából" - mondta Peszkov.

"Mi mindenek előtt ebből indulunk ki" - tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.

A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

"És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban" - mutatott rá akkor Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, "és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni". Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak,

mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami "alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját".

A telekonferencia formájában megtartott hétfői sajtótájékoztatóját követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: "ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államoknak az ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul".

A sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök tervet kíván előterjeszteni az ukrajnai konfliktus "befagyasztására", Peszkov újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy erről Moszkva és Ankara között nem volt a legmagasabb szinten egyeztetés.

Peszkov a "befagyasztást" az orosz fél részéről elfogadhatatlannak minősítette.

Egy Putyin és Emmanuel Macron francia elnök közötti telefonbeszélgetés lehetőségéről azt mondta, Párizsból eddig nem érkezett ezirányú kezdeményezés. Megismételte, hogy az orosz vezető továbbra is nyitott minden kapcsolatfelvételre.

"Amint tehát igény mutatkozik - francia részről vagy más országok részéről - a beszélgetésre, akkor ezt meg tudják tenni" - nyilatkozott. A dúsított urán Oroszországból az Egyesült Államokba történő exportjának Moszkva által pénteken bejelentett korlátozását tükörintézkedésnek nevezte, hozzátéve, hogy a tilalom alól lehetnek kivételek, amelyek összhangban állnak az orosz érdekekkel.

Az abháziai belpolitikai válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország a mielőbbi normalizálást szorgalmazza, és kifejezte reményét, hogy a helyzet "abszolút mértékben alkotmányos keretek között" marad.