Infostart.hu
eur:
381.72
usd:
325.03
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Storm Shadow, brit-francia közös fejlesztésű, alacsony észlelhetőségű nagy hatótávolságú cirkáló rakéta, amit repülőgépről indítanak. Forras: Wikipédia
Nyitókép: Wikipédia

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy amerikai kormányzati tisztségviselők több amerikai médiummal közölték: Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével. Akkor a hírek arról szóltek, hogy Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems - ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.

A CNN-nek egy név nélküli nyilatkozó azt is mondta, hogy a fegyvereket egyelőre elsősorban Kurszkban kívánják használni, ugyanis jelentős mennyiségű katona odavezénylésével Oroszország megpróbálja "kivenni" Kurszkot egy jövőbeni béketárgyalás kulcspontjai közül, ami viszont nem tetszik az Egyesült Államoknak. Ezért segítenék Ukrajnát abban, hogy a lehető legtovább megtartsa Kurszkot – mondta a tisztviselő.

Később a Le Figaro című francia lap arról írt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország is engedélyezte Ukrajnának, hogy a SCALP/Storm Shadow cirkálórakétáival mélységi csapásokat mérjen orosz területre.

Hétfőn azonban kihúzták az érintett részeket a cikkből, vette észre a Nexta.

Az ügyben egyelőre sem a Fehér Ház, sem a Pentagon, sem az ukrán elnöki hivatal nem kívánt nyilatkozni.

Az európai hatalmak már korábban is szállítottak Kijevnek ilyen fegyvereket, ám eddig kizárólag Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül tették lehetővé ezek bevetését. Kijev régóta kéri az engedélyt ezek oroszországi területek ellen történő használatára, de az politikai vitákat gerjesztett, mivel a legtöbb nyugati vezető szerint egy ilyen lépés eszkalációhoz vezet Ukrajnában.

A források szerint Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán. Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán. A Bloomberg később arról írt, hogy akár 100 ezer észak-koreai katona is megjelenhet Kurszknál, több hullámban, részben egymást váltva érkezhetnek meg a frontra.

Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon – mondta az InfoRádióban az ELTE emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint gazdasági okokból is fontos az USA-nak Grönland, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugranak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódik az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×