Távozásának végső oka, hogy egy, a köztársaságban az orosz üzleti vállalkozások terjeszkedését lehetővé tevő megállapodás tömeges tüntetésekhez és a kormányépületek ellenzék általi elfoglalásához vezetett.

"Az ország stabilitásának és alkotmányos rendjének fenntartása érdekében ... lemondok tisztségemről" - közölte Bzsanija az ellenzékkel folytatott többórás tárgyalások után a sajtóirodája Telegram üzenetküldő csatornáján közzétett dokumentumban.

Bzsanija hetek óta növekvő feszültségekkel nézett szembe; az ellenzék a lemondását és új választásokat követelt, valamint épületeket és hidakat foglalt el egy olyan megállapodás elleni tiltakozásul, amely megnyitná a fekete-tengeri régió ingatlanpiacát a gazdag oroszok előtt.

Bzsanija lemondásának feltétele az volt, hogy a tüntetők hagyják el a köztársaság "fővárosában", Szuhumiban található parlament épületét. A parlamentnek pénteken kellett volna ratifikálnia a beruházási megállapodást, de a tüntetések miatt elhalasztották a döntést.

A 61 éves Bzsanija, az állambiztonsági szolgálat volt vezetője, aki 2020-ban lett államfő, 2008 óta a harmadik abház vezető, akit hasonló módon buktattak meg.

A tüntetők azt mondták, hogy nem ellenzik Abházia szoros kapcsolatait Moszkvával, de azzal vádolták Bzsaniját, hogy ezeket a kapcsolatokat saját céljaira és rezsimje megerősítésére próbálja felhasználni.

Oroszország 2008-ban ismerte el Abháziát és egy másik szakadár régiót, Dél-Oszétiát független államként, miután egy ötnapos háborúban legyőzte Gróziát. Mindkét régióban katonai bázist tart fenn, és támogatja gazdaságukat.

A világ döntő többsége Abháziát Grúzia részének ismeri el. Abházia és Dél-Oszétia az 1990-es években, a Szovjetunió összeomlását követő háborúk során szakadt el.