Egy hét alatt történelmi események zajlottak Németországban. A 2021 decemberében hivatalba lépett, Olaf Scholz vezette, a szociáldemokratákból, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló kormány a szabad demokraták kiválásával kisebbségivé vált. Így az is eldőlt, hogy parlamenti többség híján rendkívüli, előre hozott választásokat, ezt megelőzően pedig az alkotmány előírásainak megfelelően a parlamentben a kormányzóképesség hiányát megerősítő bizalmi szavazást kell tartani.

A kormánypártok és az ellenzék között a napokig tartó vita után megállapodás jött létre arról, hogy a bizalmi szavazást december 16-án tartják, a választásokat pedig február 23-án. Mindehhez szükség van az államfő, Frank-Walter Steinmeier jóváhagyására, ami egybehangzó értesülések szerint előző este a frakcióvezetőkkel való találkozóján meg is született, így ennek részeként arról is, hogy Steinmeier december 27-én oszlatja fel a parlamentet.

A Bundestagban szerda délután tartott kormánynyilatkozatában Olaf Scholznak egyáltalán nem a múlt, hanem a jövő volt a témája. Pénzügyminisztere, Christian Lindner a koalíció felbomlását eredményező menesztéséről csupán annyit mondott, hogy az "helyes döntés" volt. Egyidejűleg köszönetét tolmácsolta a többi parlamenti pártnak, amiért "beleegyeztek" a rendkívüli választások február 23-i időpontjába.

Ettől kezdve szinte csak arról beszélt, hogy kisebbségi kormánya a még hátralévő időben mit kíván "megvalósítani". Természetesen ehhez kérte a többi "demokratikus erő", mindenekelőtt a választások vitathatatlan esélyese, a CDU/CSU támogatását. Többször is hangsúlyozta, hogy a német nép, az ország érdekeit szem előtt tartva kompromisszumokra és összefogásra van szükség. "A kompromisszumok jelenik az egyetlen utat" – hangoztatta Scholz, aki ebből kiindulva a pártállást is másodlagosnak tartotta.

A kancellár szerint Németország érdekében a demokratikus erők szoros összefogására van szükség.

A kisebbségi kormány még elvégzendő feladatai között említette a a nyugdíjak stabilitásának biztosítását, a gyermekeknek nyújtott támogatások növelését, a kedvezményes közlekedés, az úgynevezett Deutschlandticket érvényességének meghosszabbítását, továbbá az adók és a bérek mérlegének biztosítását.

Nyilatkozatában többször is hangsúlyozta a lakosság támogatásának, a munkahelyek biztosításának elsődlegességét. Ez utóbbiakkal összefüggésben kiállt ugyan Ukrajna támogatása, továbbá az ország biztonságának erősítése mellett, ugyanakkor hozzátette, hogy mindez – mint fogalmazott – nem mehet a német lakosság, az emberek érdekeinek rovására.

Scholz kormánynyilatkozata az előzetes várakozásoknak megfelelően teljes egészében a februári 23-.i választások előtti kampánybeszéd volt. Saját jövőbeni szerepvállalásáról most nem beszélt ugyan, de a párt több vezetője szerint ő lesz az SPD kancellárjelöltje, annak ellenére, hogy a szociáldemokrata párt tagsága körében nincs ezzel kapcsolatban teljes konszenzus. Többen továbbra is a jelenlegi védelmi minisztert, Boros Pistoriust tartanák esélyesebb kancellárjelöltnek.

A parlamenti vita a CDU, majd a CSU, ezt követően pedig az ugyancsak ellenzéki radikális jobboldali AfD elnökeinek a Scholz-kormányt rendkívül élesen elítélő expozéjával folytatódott.