Infostart.hu
eur:
385.53
usd:
331.28
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Unsplash

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.

November 5-én, kedden választanak új elnököt az Egyesült Államokban, azonban ez nem a választás egyetlen, pusztán az utolsó napja. Erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

"Már hetek óta zajlik az Egyesült Államokban a választás, és nagyjából 60 millióan regisztráltak úgy, hogy vagy levélszavazatban, vagy személyesen szeretnék leadni a voksukat" – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy november 5-én a többség fogja leadni a szavazatát. Mint mondta,

magukat a választásokat az államok külön-külön rendezik, párhuzamosan a szenátor- és szövetségi képviselő-választásokkal.

Magyarics Tamás hangsúlyozta: az amerikai elnökválasztásnál több szabály is létezik. Az 50-ből mindössze négy olyan állam van, melyekben csak a választás napján lehet voksot leadni, a többi 46-ban különböző szabályok és időhatárok szerint lehet szavazni vagy levélben, vagy személyesen.

Az amerikaiak azonban közvetlenül nem elnököt, hanem egy-egy állam lakosságával arányos mennyiségű elektort választanak. A szakértő magyarázata szerint az elektorokat "a győztes mindent visz" elve alapján jelöli ki az adott győztes párt. Például

ha a demokraták megnyerik Kaliforniát, ők jelölhetik ki az 54 elektort minden további nélkül, függetlenül attól, hogy egyel vagy tízmillióval több szavazatot kaptak-e.

Hozzátette, két olyan állam van, ahol nem így működik a rendszer, hanem egyfajta kombináció van érvényben: Nebraska és Maine.

A győztesnek legalább 270 elektor megválasztására van szüksége. Elvileg ugyanakkor az is előfordulhat, hogy mind Kamala Harris, mind Donald Trump 269-269 szavazatot kap, vagyis egyenlő lesz az állás. Magyarics Tamás elmondta, ebben az esetben az elnököt a képviselők választják meg, de nem egyénenkénti szavazásban, hanem államonként.

Minden állam képviselőinek egy szavazata van, tehát egy voksa van összesen Kalifornia 52 képviselőjének, és egy Wyoming állam egyetlen képviselőjének is.

A választás eredményét akár visszaélések gyanúja, akár nagyon szoros eredmény miatt megtámadhatják a jelöltek, ahogyan az a múltban már többször előfordult. Az esetleges újraszámlálásokat és jogorvoslati eljárásokat január 6-ig kell lezárni, ekkor a kongresszus előtt megszámolják az elektori szavazatokat. A szenátus elnöke, aki jelenleg Kamala Harris alelnök, pedig hivatalosan is bejelenti az eredményt. Az Egyesült Államok 47. elnökét 2025. január 20-án iktatják be hivatalába Washingtonban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×