eur:
407.51
usd:
386.56
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Izrael légicsapást mér a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborra 2024. augusztus 13-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Kis-Benedek József: nagyon furcsa, hogy a Hamász vezetője tűzharcba keveredett

Az izraeli hadsereg közleménye szerint véletlenül sikerült likvidálni Jahja Szinvár Hamász-vezért, de Kis-Benedek József furcsának találja, hogy a szigorúan őrzött férfi tűzharcba keveredhetett. A biztonságpolitikai szakértő nem tartja kizártnak, hogy Irán vagy a Hamász ellencsapást indít.

Az izraeli hadsereg csütörtöki, gázai műveletei során három terroristát ölt meg. A holttestek azonosításának befejezése után az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a gázai háborút kiváltó 2023. október 7-i támadás kitervelőjét, Jahja Szinvárt az izraeli erőknek sikerült likvidálnia a palesztin enklávéban.

"Több mint húsz évet volt izraeli börtönökben, tehát volt róla bőven adat, DNS-minta, és a foglenyomata is bizonyítja. Jelenleg Rafah környékén komoly felszámoló műveletek folynak annak érdekében, hogy a túszokat megtalálják, illetve az ott lévő Hamász-terroristákat likvidálják. Ennek során elég furcsa és nehezen érthető, hogy a Hamasz politikai irodájának elnöke tűzharcba keveredett" – mondta Kis-Benedek József az InfoRádióban.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Jahja Szinvár előkelő helyen volt a megsemmisítendő személyek listáján, mégis véletlenül találták el. "Az izraeli hadsereg nem szándékosan ölte meg őt, vagy nem ezt mondja jelenleg, de nyilván ő is a megsemmisítendő személyek listáján szerepelt meglehetősen előkelő helyen. Véletlenül találták el, miután észrevették, hogy az épületben vannak, segítséget kértek, harckocsival megtámadták az épületet, gyakorlatilag teljesen szétlőtték, és amikor megnézték, hogy mi van még az épületen belül, akkor találtak rá a holttestekre" – mondta az MTA doktora.

Érdekesnek tartja, hogy amíg az amerikaiak az azonosítást követően gyorsan reagáltak a történtekre, a Hamász részéről még semmi nem hangzott el, de a hallgatás mögött az állhat szerinte, hogy valóban a legfontosabb vezetőt ölték meg. Hozzátette, hogy Szinvárt korábban négyszeres halálbüntetésre ítélték, mert megölt két izraeli katonát, és három kollaboránst, akik az izraeliekkel együttműködtek. 2011-ben került szabadlábra, amikor a túszul ejtett Gilad Salitot szabadon engedték, ekkor kérte a Hamász cserébe az elengedését.

A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett, hogy az izraléi védelmi erők Rafah környékén keresik azokat az embereket, akiket terrorcselekményekkel gyanúsíthatnak, de Színvárt így is nagyon őrizték, ezért találja furcsának, hogy tűzharcba keveredett, miközben legalább hat-nyolc testőr őrizte. talán az újabb részletekből az is kiderülhet, hogy nem véletlen akcióban likvidálták a legkeresettebb embert az izraeli katonák.

A szakértő szerint a vezető halála nagy veszteség a Hamásznak, az akcióval pedig sikerült erősíteni az izraeli hadsereg hírnevén. Emlékeztetett arra is, hogy nemrég a Hezbollah vezetőjét, Hasszán Naszrallahot is megölték egy bombázás során.

Kis-Benedek József nem tartja kizártnak, hogy Irán válaszcsapást készít elő, mivel Szinvár jó kapcsolatokat ápolt Iránnal, de hozzátette, hogy a Hezbollah vezetőjének a likvidálása után sem történt ez meg.

"A Hamász jelenleg abban a helyzetben van, hogy az irányítást nagyon megbontották, nehezen tudnak döntést hozni, viszont ez egy autonóm szervezet, vannak ott olyan sejtek, amelyek nem nagyon arra figyelnek, hogy most mit mondanak nekik, hanem öntevékenyen lépnek akcióba. Nyilván most az izraeli vezetés fölkészül arra, hogy Gáza irányából támadások lehetnek, mert néhány rakéta azért még a Hamász birtokában van" – mondta Kis-Benedek József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×