Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt a Pennsylvania állambeli Oaks városban tartott kampánygyűlésén 2024. október 14-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Fekete Rajmund: a fő kampánytémák inkább Donald Trumpnak kedveznek, de nagyon szoros a verseny

Az exelnök elleni újabb merényletkísérlet már nem erősíti a kampányát – véli Fekete Rajmund Amerika-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársa beszélt a kampány témáiról és show-elemek fontosságáról is.

Óvadék ellenében szabadon engedték azt a férfit, akit Donald Trump kaliforniai kampánygyűlésének közelében két töltött lőfegyverrel és teli tölténytárral vettek őrizetbe szombaton a rendőrök. A 49 éves Vem Millert, akit illegális fegyverbirtoklás miatt vették őrizetbe vasárnap, 5000 dollár óvadék ellenében helyezték szabadlábra, és egyelőre szövetségi bűncselekménnyel nem vádolták meg. A férfi azt állította, hogy mindig autójában tartja a fegyvereket, amelyeket ellene irányuló fenyegetések miatt szerzett be, de még soha nem használta azokat, és életében alig sütött el lőfegyvert.

Sajtóértesülések szerint Vem Millernek a republikánus elnökjelölt coachellai kampánygyűlésére a kiemelt vendégeknek fenntartott, a színpadhoz közeli területre volt belépője, sajtóigazolványa ugyanakkor nem volt valódi.

Az eset nyomán Fekete Rajmund Amerika-szakértő arra emlékeztetett, hogy a mostani elnökválasztási kampányban ez már a harmadik merényletkísérletnek számít Donald Trump ellen. Júliusban volt az első, amikor a 20 éves Thomas Matthew Cooks megsebesítette az elnököt, egy embert pedig megölt, majd rá két hónap, két napra, szeptemberben egy nyíltan ukrán- és háborúpárti férfi próbálta lelőni Donald Trumpot, aki a floridai golfklubjában tartózkodott éppen. "Ez felvetett rendkívül sok kérdést, leginkább a Secret Service munkáját illetően" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársa, és hozzátette, az eset után nemcsak a republikánus elnökjelölt személyi védelmét erősítették meg, hanem Kamala Harrisét is, aki alelnökként egyébként is fokozott védelem jár.

"Egy-egy ilyen eset szokott rávilágítani arra, hogy az eddigi protokollok, normák nem biztos, hogy elegendők, és ilyenkor szokták megerősíteni a védett személyek amúgy sem kis védelmét" – mondta Fekete Rajmund.

Az újabb merényletkísérletek a szakértő szerint már nem erősíti Donald Trump kampánypozícióit, az első eset, amikor meg is sebesült az exelnök, viszont jelentősen segíthette a helyzetét, elsősorban a merényletet követő pillanatokban tanúsított magatartása miatt. "Az, hogy az elnök ott még a biztonságiak gyűrűjéből felemelt ököllel skandálta a tömegnek, hogy »harcoljatok, harcoljatok«, nagyon jól rezonált az amerikai választóknál, hiszen azt mutatta, hogy egy olyan férfi áll ott, aki az elveiért, a hazáért, a szabadságért képes lenne meghalni, ami az amerikaiaknál rendkívül fontos dolog" – mondta az Amerika-szakértő.

A hajrájába forduló kampányról Fekete Rajmund elmondta, hogy a témák között a belpolitika dominál, a külpolitika nem játszik fontos szerepet: a The New York Times szeptemberi felmérése szerint az amerikai választók kevesebb, mint fél százalékát érdekel, hogy mi zajlik az orosz–ukrán háborúban, és két százalék alatt volt azoknak a száma, akik az Izraelben zajló konfliktust gondolták fontos kampánytémának. A szakértő szerint három fő téma van, az egyik a gazdaság és az infláció, a másik az abortusz kérdése és a harmadik a migráció. A háromból szerinte kettő inkább a republikánusoknak kedvez, mert a migráció kezelésében a Demokrata Párt az elmúlt négy évben csődöt mondott, és a gazdaság is inkább a Republikánus Pártnak kedvez, de a két jelölt fej fej mellett halad. Arra is emlékeztetett, hogy hibahatáron belüli, 2-3 százalékos a különbség közöttük, és arra is felhívta a figyelmet, hogy nem is az országos átlagot kell elsősorban nézni, hanem az úgynevezett hét csataállamot, ahol a választás el fog dőlni. "Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a választás az amerikai választók 0,008 százalékán fog múlni" – tette hozzá.

A szakértő beszélt még egy érdekes kampányeseményről, amikor a philadelphiai gyűlésén a feltett kérdések megválaszolása helyett Donald Trump húsz percen keresztül táncolt a színpadon egy előre összeállított slágeregyvelegre. Szerinte az amerikai politikai kultúrában mindig jelen van a show is, ráadásul Donald Trump kívülálló a politikában, egy teljesen kívülről érkezett ember, aki teljesen más logika szerint gondolkodik és működik. A mostani táncából is mémek ezreit gyártották, amire megint csak jól tudnak rezonálni a választói.

"Olyan korban vagyunk, ahol a social media nagyon fel tud erősíteni üzeneteket, és lehet, hogy pár másodperc, mozdulat, vagy egy 10-15 másodpercnyi mondat tudja erősíteni a jelölteket" – mondta Fekete Rajmund.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×