Még a bírálók szerint is kemény kérdéseket kapott Kamala Harris demokrata elnökjelölt, Bill Whitaker pedig „jól végezte” újságírói munkáját a CBS hétvégi 60 minutes című műsorában. A demokraták jelöljének válaszolnia kellett az alelnöki tevékenységét firtató kritikus kérdésekre, például hogy mit tett az illegális migráció visszaszorítására, hogyan próbálná csitítani a közel-keleti konfliktust és mit lépne a fegyvertartás ügyében. Viszont többen kiszúrták, hogy

a műsor előzetesében és magában az interjúban különböző választ hallani ugyanarra a kérdésre.

A közel-keleti témához kapcsolódva Harris „szóvirágos sablonoktól hemzsegő” választ ad az előzetesben, míg egy összeszedett és rövid választ az interjúban. Utóbbit a beszélgetés egy másik részéből emelték át a szerkesztők. Mindezzel azt a benyomást keltették, hogy a politikus magabiztosabb a téma kezelésében, mint eredeti válasza sugallta.

Azt, hogy ez megtörtént, a Harris-kampány ismerte el, amikor úgy válaszolt, hogy „nincs ráhatásunk a CBS produkciós döntéseire”.

Donald Trump, a republikánus jelölt botrányosnak nevezte az esetet:

„a CBS a műsorsugárzás legnagyobb átvágását hajtotta végre a történelemben.

El kell venni az engedélyüket, a többiekét is, mert ugyanolyan korruptak, ha nem még inkább” – írta a közösségi médiában. Támogatói pedig elkezdték követelni, hogy a CBS adja ki az interjú szerkesztetlen leiratát.

A CBS-interjú érintette a külpolitika két aktuális témáját, Ukrajnát és a Közel-Keletet. Harris azt mondta: ő nem fog közvetlenül tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, arra viszont nem volt hajlandó válaszolni, hogy vajon szoros szövetséges-e Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Úgy fogalmazott: az amerikai és az izraeli nép szövetségesek.

Az interjú nem feszegette és Harris nem ajánlotta fel, hogy elmondja: milyen politikát folytatna a Washington számára nagy kihívást jelentő Kínával. Viszont Pekingben tartanak tőle: Kamala Harrisszel az elnöki székben Kína több „politikai konfliktusra” készülhet fel – mondta a pekingi Csingua Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetője, Jen Hisze-dong. Az egyetemi vezető erről a Washington ukrajnai és közel-keleti politikáját bíráló John Mearsheimer nemzetközi kapcsolatok-szakértővel folytatott panelvitán beszélt.

„Harrisnek fontosabb Amerika dominanciája, mint Trumpnak”

– mondta a kínai professzor. Harris korábban azt mondta: ő biztosítaná, hogy „Amerika és ne Kína nyerje a 21. századért folyó versenyt”. Ugyanakkor a professzor szerint mindegy, ki lesz az elnök, a két ország gazdasági kapcsolatai romlani fognak. Mearsheimer, aki a Chicagói Egyetem politológia professzora közben azt mondta a kínai hallgatóság előtt: ha országuk térségbeli hegemónná változik, akkor az Egyesült Államok azt a létét fenyegető veszélyként fogja látni. „Reménykedjünk, hogy amikor eljön a válság, mert eljön, nem fogunk egymásra lőni” – tette hozzá.

Közben az NBC News hétvégén megjelent közvélemény-kutatása szerint Donald Trump ledolgozta korábbi hátrányát és a két jelölt immár holtversenyben van. Mindkettőjükre a válaszadók 48 százaléka szavazna, míg 4 százalék ingadozó.