eur:
407.67
usd:
378.96
bux:
76415.8
2024. november 7. csütörtök Rezső
Garpja-3 orosz-kínai közös fejlesztésű drón. Forrás: gospodari.com/rusia
Nyitókép: Forrás: gospodari.com/rusia

Oroszország Kínában fejlesztheti az ukrán frontra szánt új drónjait – íme, a részletek

A Reuters titkosszolgálati jelentésekre alapozva arról számolt be, hogy Oroszország titokban harci drónokat fejleszt és gyárt Kínában.

Egy meg nem nevezett európai hírszerző ügynökség szerint az oroszok olyan nagy hatótávolságú, támadó drónokat fejlesztenek és gyártanak Kínában, amelyeket az ukrajnai háborúban vetnek majd be – közölte a Reuters. A moszkvai Almaz-Antej hadiipari cég leányvállalata, az IEMZ Kupol Kínában, helyi szakemberek bevonásával fejlesztette ki és gyártja a Garpija-3 (G3) nevű új drónt. Ezt az a dokumentum tanúsítja, amit a vállalat küldött az év elején az orosz védelmi minisztériumnak.

Ebben a Kupol arról számolt be, hogy sikerült megszervezni a Garpija-3 típusú drónok nagyüzemi gyártását Kínában, így már be lehet azokat vetni az Ukrajnában folyó „különleges katonai műveletben”. A brit hírügynökség az üggyel kapcsolatban megkereste mind két orosz vállalatot, de nem voltak hajlandók nyilatkozni. A kínai külügyminisztérium pedig azt válaszolta a Reuters kérdésére, hogy nem tud ilyen projektről, és közölte: Peking szigorúan ellenőrzi a drónok, illetve más pilóta nélküli légi járművek exportját.

IEMZ Kupol hadiipari vállalat székháza az oroszországi Izsevszkben.  Forrás: Wikipédia
IEMZ Kupol hadiipari vállalat székháza az oroszországi Izsevszkben. Forrás: Wikipédia

A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (International Institute for Strategic Studies) egyik munkatársa, Fabian Hinz azt mondta, hogy Kína eddig hivatalosan csak olyan drónokat és alkatrészeket szállított Oroszországnak, amelyek alapvetően a civil piacra készültek, de ezek többsége katonai célokra is felhasználható. Az Új Amerikai Biztonság Központja (Center for a New American Security) nevű washingtoni kutatóintézet elemzője, Samuel Bendett ezt azzal egészítette ki, hogy Kína súlyos nemzetközi szankciókat kockáztat, ha kiderül: mégiscsak szállít fegyvereket Oroszországnak.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa mély aggodalmát fejezte ki a titkos orosz drónprogrammal kapcsolatban. Úgy fogalmaztak: ha a hír beigazolódik, akkor az egyértelműen bizonyítja, hogy Kína – kijátszva a nemzetközi tiltó intézkedéseket – katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban. Ugyanakkor Washington egyelőre nem látja jelét annak, hogy a pekingi vezetés tudott volna az orosz drónprogramról. Ellenben a Fehér Ház szóvivője megjegyezte: a kínai kormány felelőssége ellenőrizni, hogy az ország vállalati milyen jellegű együttműködést folytatnak az orosz cégekkel.

Az orosz Garpija-A1 drón, amelynek továbbfejlesztésével jött létre a Garpja-3 csapásmérő drón. A terveket állítólag főleg kínai szakemberek készítették az oroszok megrendelésére. Forrás: censor.net/ua
Az orosz Garpija-A1, amelynek továbbfejlesztésével jött létre a Garpija-3 csapásmérő drón. A terveket állítólag főleg kínai szakemberek készítették az oroszok megrendelésére. Forrás: censor.net/ua

Hasonló véleményt fogalmazott meg a Reuters értesülésével kapcsolatban a NATO szóvivője. Farah Dakhlallah is azt hangsúlyozta, hogy végső soron Peking a felelős azért, ha a kínai vállalatok titokban fegyvereket fejlesztenek és gyártanak az oroszoknak. "Kína nemzetközi tekintélye és szavahihetősége kérdőjeleződik meg, ha kiderül, hogy a hivatalos nyilatkozatok dacára, mégis fegyverszállításokkal segíti Oroszország Ukrajna elleni háborúját" – tette hozzá. A brit külügyminisztérium szintén aggodalmát fejezte ki az üggyel kapcsolatban, és felszólította Kínát, hogy tartsa be a korábban tett ígéreteit: ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.

A Garpija-3 (G3) típusú drón körülbelül 2000 kilométert tud megtenni 50 kilogrammnyi rakománnyal. Az új robot az orosz hadsereg által használt Garpija-A1 korszerűsítésével jött létre. A Kupol hivatalos jelentésében azt is elárulta, hogy tervezést főleg kínai szakértők végezték, akik most Oroszországban folytatják a programot. Az orosz cég arról is beszámolt a moszkvai védelmi minisztériumnak, hogy Kínában hamarosan befejeződik egy saját tervezésű, 400 kilogramm robbanótöltet szállítására képes drón fejlesztése. Ez állítólag nagyon hasonlít az amerikai MQ-9 Reaper robotrepülőre.

Az amerikai General Atomics vállalat, MQ-9 Reaper típusú felfegyverezhető drónja. Forrás: Wikipédia
Az amerikai General Atomics vállalat, MQ-9 Reaper típusú, felfegyverezhető drónja. Forrás: Wikipédia

A Reuters azt is kiderítette, hogy a Kupol – egy másik orosz hadiipari céggel, a TSK Vektorral –, valamint a Redlepus nevű kínai vállalattal együtt közös, orosz-kínai drónkutató és -gyártó központot hozott létre. A kínai Hszincsiang tartományban található, Kashgar különleges gazdasági övezetben, 80 hektáron terül el az Advanced UAV Research and Manufacturing Base nevű közös vállalat, amely évi 800 drón előállítására lesz képes, bár azt egyelőre nem tudni mikor indulhat a gyártás.

A brit hírügynökség emlékeztet rá: a múlt héten Vlagyimir Putyin azt mondta, az orosz hadsereg 2023-ban körülbelül 140 ezer drónt kapott, a terv pedig az, hogy ezt a mennyiséget az idén megtízszerezzék. "Aki gyorsabban reagál a csatatéren jelentkező igényekre, az nyer" – mondta az orosz elnök a dróngyártásról tartott szentpétervári konferencián.

Címlapról ajánljuk
Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.

Hankó Balázs: fontos kérdésekben kérünk felhatalmazást a nemzeti konzultációval

A nemzeti konzultációban megfogalmazott, a szaktárcához tartozó kérdésekről, a külföldi ösztöndíj-lehetőségekről, a kollégiumi ellátás bővítéséről, a munkáshitelről, valamint a kultúra finanszírozási kérdéseiről is beszélt Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A mai nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel 7:20 körül Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, de még tart a számlálás. A szenátust már behúzták a republikánusok. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×