Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Rafale B, kétüléses francia vadász-bombázó. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Szerbia tizenkét vadászbombázót vásárol Franciaországtól

Belgrád 12, Rafale típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépet vásárol Franciaországtól - erről kötött megállapodást a szerb kormány és a francia Dassault Aviation cég csütörtökön Belgrádban Emmanuel Macron francia és Aleksandar Vucic szerb elnök jelenlétében.

A szerb és a francia illetékesek összesen tizenegy megállapodást kötöttek a francia elnök kétnapos szerbiai látogatásának elején. A dokumentumok egyebek mellett az energetikára, a hadászatra, az infrastruktúrára, az egészségügyre és a tudományos fejlesztésre vonatkoznak.

Aleksandar Vucic szerb elnök kiemelten fontosnak nevezte a vadászbombázók beszerzését, mert az jelentősen növeli Szerbia haderejét és biztonságát. Hozzátette, Szerbia nem akar háborút, hanem békét szeretne, még ha jelenleg ez a szó nem is népszerű a világon és Európában.

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a repülőgépeket 2,7 milliárd euróért vásárolja meg Szerbia,

és Belgrád 2024-ben és 2025-ben a költségvetésből 15-15 százalékot, azaz alkalmanként 421 millió eurót különít el erre a célra. A szerb elnök arról nem beszélt, hogy mikor érkezhetnek meg az első vadászgépek a nyugat-balkáni országba, sajtóinformációk szerint viszont ennek 2029-ig kell megtörténnie.

A szerb hadsereg korszerűsítése az utóbbi években jelentős mértékben Oroszországtól függött, Belgrád harckocsikat, páncélozott járműveket, helikoptereket és harci repülőgépeket kapott, illetve vásárolt Moszkvától.

Elemzők szerint Szerbia - az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, noha elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút - a más országoktól vásárolt fegyverek és harci eszközök beszerzésével is jelzi távolodását Moszkvától.

Emmanuel Macron beszédében a jó francia-szerb kapcsolatokról beszélt, és kiemelte, hogy Párizs támogatja Belgrád európai uniós integrációját.

"Az elmúlt öt évben sok minden történt, számos feszültség van a világon, a háború visszatért az európai kontinensre Oroszország Ukrajna elleni agressziójával. A felmerülő kérdések és aggodalmak ellenére, az üzenetem egyszerű: az Európai Uniónak és a tagországainak ebben a helyzetben erős és demokratikus Szerbiábra van szükségük, Szerbiának pedig erős és önálló Európai Unióra van szüksége ahhoz, hogy megvédje az érdekeit" - fogalmazott a francia elnök. Emellett kiemelte, kulcsfontosságúnak tartja, hogy rendeződjön a viszony Szerbia és Koszovó között, ezen belül pedig kiemelten fontos, hogy létrejöjjön a koszovói szerb önkormányzatok közössége.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×