Az Európai Bizottság újraválasztott elnökének következő öt évre vonatkozó programja többek közt a migrációval kapcsolatos legfontosabb teendőket, intézkedéseket is tartalmazza. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Ursula von der Leyen iránymutatásai szakítanak a korábbi évekre jellemző brüsszeli megközelítéssel, amely elsősorban humanitárius kérdésként kezelte a bevándorlást. A dokumentum kiáll a közös külső határok megerősítése mellett, ezzel megakadályozva az illegális határátlépéseket és megvédve Európát a hibrid és egyéb biztonsági fenyegetésektől.

Gönczi Róbert Ursula von der Leyen programjával kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, a legfőbb változás a nyelvezetben érzékelhető. Mint fogalmazott, a dokumentum alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság – több uniós tagállam kezdeményezésére – a továbbiakban elsősorban biztonságpolitikai aspektusból vizsgálná és oldaná meg a migráció okozta kihívásokat. Az elemző külön kiemelte a balti államokat és az északi országokat, amelyek az elmúlt időszakban a lengyel–fehérorosz határnál tapasztalható nagyon jelentős, mesterségesen szervezett migrációs áramlatok hatásaival szembesültek.

A program a közös határok megerősítése mellett elutasítja az illegális migrációt, illetve a migrációszervezési kísérleteket is.

Az Európai Bizottság elnöke a dokumentumban a májusban elfogadott migrációs paktumot méltatja, amely szerinte megvédi az embereket, biztosítja a határokat és segíti a migráció menedzselését. Ursula von der Leyen ígérete szerint azt szorgalmazza a következő időszakban, hogy az uniós tagállamok a csomag minden elemét valósítsák meg a gyakorlatban is. Gönczi Róbert szerint határozottan kijelenthető, hogy Oroszországot tekinti az egyik fő bűnbaknak az EB elnöke. Hozzátette: a meghirdetett program alapján az új külügyi főbiztos, a korábbi észt miniszterelnök, Kaja Kallas „intenzív oroszellenes álláspontja” válhat hangsúlyossá a biztonságpolitikai intézkedéseket illetően.

Ami kimaradt a dokumentumból

A Migrációkutató Intézet elemzője szerint nagy hiányossága a programnak, hogy nem tesz említést az egyik fő bevándorlási útvonalnak tekinthető Mediterráneumról, valamint a hazánk déli határához is köthető nyugat-balkáni útvonalról sem, miközben a rendkívül alacsony intenzitású, igaz, nagy médiafigyelmet kapó lengyel–fehérorosz határ menti migrációs útvonalat az elsők között említi. Gönczi Róbert úgy véli,

az Oroszország és Fehéroroszország irányából érvényesülő nagy nyomás és fenyegetettség eredményezhette azt, hogy a migráció „biztonságpolitikai fókuszú kihívássá” vált

az EB elnökének iránymutatásában.

Ursula von der Leyen egyértelműen az integrált határvédelem mellett tette le a voksát, ami az elemző szerint a gyakorlatban várhatóan azt fogja jelenteni, hogy megerősítik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), valamint az európai rendőrségek együttműködési fórumaként funkcionáló Europol szerepét. A bizottsági elnök korábban közölte, hogy a felszerelésmodernizáció mellett az emberállomány bővítése is szükségessé vált a Frontexnél, illetve számos külpolitikai kérdést is kiemelt. Például szorosabb együttműködést szorgalmaz a harmadik országokkal, így Gönczi Róbert megítélése szerint folytatódhat az elmúlt években már megtapasztalt diplomáciai szemlélet, vagyis az Európai Bizottság többek közt észak-afrikai, közel-keleti országoknak és néhány európai, de nem uniós tagállamnak „szervezheti ki a határvédelem egyes lépcsőfokait”.

Az elemző a szóba jöhető országok közül megemlítette Marokkót, Mauritániát, Tunéziát és Egyiptomot, míg a menedékkérelmi rendszer kiszervezésében Albánia lehet érintett, ahol augusztustól két táborban várják az Olaszországból átszállított menekülteket.

Ursula Von der Leyen közös uniós vízumpolitika kialakítására is ígéretet tett, valamint azt szeretné, hogy Románia és Bulgária teljes jogúan csatlakozhasson a schengeni övezethez, jelenleg ugyanis csak részlegesen vonatkoznak a schengeni szabályok a két országra.

A bizottsági elnök programjának migrációra vonatkozó része lényegében nem tartalmaz új
elemeket a májusban elfogadott paktumban foglaltakhoz képest, amely Gönczi Róbert szerint az elmúlt öt év egyetlen érdemi, a migráció kezelését középpontba helyező uniós dokumentum.