Két hét alatt olyan hullámot sikerült kavarni, ami az egész európai háborúpárti erőközpontban komoly problémákat okoz. Megjelent a színen egy alternatív stratégia, amit Magyarország képvisel, és amit vitára bocsát az európai állam- és kormányfők ülésén. Történelmi helyzet és történelmi felelősség, hogy Magyarország, amit tud, tegyen meg a békéért - hangsúlyozta Orbán Balázs, aki nyilvánvalónak nevezte, hogy az európai emberek többsége békét akar, és az európai politikának is változnia kell.

Arra a kérdésre, hogy ki támogatja a kormányfő békemisszióját, Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese elmondta, azzal nem lehet az LMP-t vádolni, hogy ne lenne békepárti. Mindenki békét akar, a kormány és Orbán Viktor is, ugyanakkor abban - mint mondta - nem biztos, hogy ez a békemisszió közelebb hozta a békét, egyelőre nem látja a konkrét eredményét a diplomáciai körútnak.

Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője kiemelte, a Jobbik volt az - akárhányszor a parlamentben szavazásról, elvi nyilatkozatról volt szó -, amely következetesen kiállt az igazságos béke mellett. Ha ez a tényleges tartalma a békemissziónak, a Jobbik támogatja - hangsúlyozta.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese felidézte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta, háborúban állunk, Gyurcsány Ferenc pedig - akivel közös listán indult a Jobbik - kijelentette, fegyvereket és katonákat kell küldeni Ukrajnába. Gyöngyösi Márton, aki két héttel ezelőttig a párt elnöke volt 17 háborúpárti határozatot szavazott meg az Európai Parlamentben - sorolta a politikus.

Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője rámutatott: a békemisszió jó dolog, de szeretnék megismerni a valós tartalmát. Figyelni kell arra, hogy a béke valamilyen módon igazságos legyen, ugyanakkor a látszat most az, hogy a javaslatok inkább az orosz érdekeknek felelnek meg.

Orbán Balázs reményét fejezte ki, hogy a békemisszió megnyitott egy utat.

A béke előfeltétele a kommunikáció helyreállítása. Hogy akarnak békét, ha az egyik háborús féllel nem beszélnek? - tette fel a kérdést. Ami 2,5 évig történt, az zsákutca, nem visz sehová - jegyezte meg. Hozzátette: senki nem állítja, hogy a folyamat könnyű lesz. Lehet a békéről beszélni, az a kérdés, ki gondolja komolyan - húzta alá a politikus.

Értékelése szerint kérdéses, hogyan alakul az elkövetkező években Ukrajna helyzete. A kárpátaljai ukrán vezetés részéről lenne nyitottság a Magyarországgal való együttműködésre, de Kijev háborút vív, meg akarják verni az oroszokat. A kijevi politika pedig Magyarországot a békepárti álláspontja miatt politikai ellenfélként azonosítja.

Politikai karantén, uniós intézmények

A Patrióták Európáért frakció karanténba zárásáról Lukács László György azt mondta, sosem jó, ha valaki egy politikai oldalon betöltött szerepe, véleménye miatt karanténba kerül, sem Európában, sem Magyarországon. Rengetegen szavaztak ezekre az erőkre, és ami történt, nem helyes - jegyezte meg.

Nacsa Lőrinc úgy reagált: ma Brüsszelben annak alapján osztják a pozíciókat, hogy valaki háborúpárti-e, vagy sem.

Molnár Zsolt szerint elfogadhatatlan, ha az arányosság elve nem érvényesül, és a magyar képviselőket kizárják, nem korrekt, ami történt. Vitatta, hogy háborúpártiság alapján osztanának pozíciókat, de azt elismerte, hogy valamilyen ok miatt büntetik Magyarországot.

Kanász-Nagy Máté szerint súlyos hiba és igazságtalanság, ha ilyen történik, bárkivel szemben is követik el. A nyugat-európai központok álláspontja álságos, karanténba helyezték a frakciót. De eközben a nyugati cégek boldogan végzik Magyarországon környezetszennyező tevékenységüket, és akkor nincs semmilyen karantén.

Orbán Balázs bosszúnak nevezte a történteket. Jelentéktelen, kicsinyes bosszú - mondta és egyúttal jelezte, ugyanez a véleménye az uniós tanácsülések bojkottjáról. Háborúpárti nyomásgyakorlásról van szó - fogalmazott, majd megjegyezte: ma már nincs ideológiai különbség, az Európai Néppárt ugyanúgy együtt halad a baloldali fősodorral, mint például a zöldek. Valódi hatalmi logikaként azt jelölte meg, hogy kinek van pártcsaládja. Eddig nem volt Közép-Európának pártcsaládja, most pedig van. Mint mondta, ez a közép-európai érdekérvényesítő képességet nagyon "durván megfogja erősíteni".

Az Európai Bizottság magatartására vonatozó felvetésre Nacsa Lőrinc azt mondta, az Európai Bizottságnak vissza kellene találnia az eredeti szerepköréhez, és a jogállamiság talaján kellene állnia. Jelenleg nem ezt tapasztaljuk - jegyezte meg. A bizottság politikai bunkósbotként használt joginak mondott eszközöket, és rendszeresen kettős mércét alkalmaz hazánkkal szemben.

Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője szerint az Európai Bizottságot nem lehet csak mechanikus végrehajtó szervezetként értelmezni, ennél szerinte ez bonyolultabb, a bizottságnak van mozgástere, még ha ez nekünk nem is feltétlenül szerencsés.

Lukács László György szerint a kormánynak van felhatalmazása, hogy egyes európai vezető testületekkel, erőközpontokkal a megromlott kapcsolaton javítson.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese kiemelte: a küzdelem Brüsszellel bizonyos politikusok és a kormány között zajlik, ebben ő nem venne részt.