eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A young woman shoplifting (stealing) merchandise in a convenience store.
Nyitókép: RichLegg/Getty Images

Rendkívül elharapództak a bolti lopások Németországban

Tavaly 2,82 milliárd eurós, az előző évinél 15 százalékkal nagyobb kára származott a németországi kiskereskedelemnek a bolti lopásokból az EHI Retail Institute GmbH kiskereskedelmi kutatóintézet kedden publikált jelentése szerint.

A bolti lopások okozta kár a 2022-es növekedéssel tért vissza a járvány előtti „normális” szinthez. Tavaly azonban Frank Horst, az EHI kiskereskedelmi kutatóintézet szakértője szerint „elérkeztünk egy olyan fordulóponthoz, amikor a bolti lopások növekedése már kiemelt figyelmet megkövetelő mértéket ölt”. A kiskereskedelmi üzletek többsége számára a biztonsági intézkedések fokozása így az idei év egyik legfontosabb feladatává vált – tette hozzá.

A raktárkészlet-nyilvántartásban összességében 4,8 milliárd hiány keletkezett, 5 százalékkal magasabb az előző névinél.

Ezen belül a vásárlók, alkalmazottak, beszállítók és szolgáltatók által elkövetett lopásokból származó kár 4,1 milliárd eurót tett ki. A bolti vásárlók 2,82 milliárd euróval „járultak hozzá” ehhez a hiányhoz.

Pusztán statisztikailag ez annyit jelent, hogy minden német állampolgár évente körülbelül 34 euró értékben tulajdonított el árucikkeket. Másképpen megfogalmazva minden 200-ik vásárló fizetés nélkül távozott szerzeményével a boltból.

A rendőrségi bűnügyi statisztikák szerint a bolti lopások száma 23,6 százalékkal, összesen 426 ezer esetre nőtt 2023-ban az előző évi 344 ezerről.

Növekedett mind a kisértékű, mind a nagyértékű, súlyos bolti lopások száma – az utóbbi 27 ezerre, minden idők legmagasabb esetszámára.

A súlyos bolti lopások alatt a külön biztonsági intézkedéssel, például vitrinben elhelyezett vagy egyéb módon rögzített nagyértékű tárgyak eltulajdonítását értik.

A bolti lopások többsége azonban bejelentés nélkül és felderítetlen marad. A bejelentett lopások és a leltárhiány alapján kalkulálva évente mintegy 24 millió esetben, egyenként 117 euró értékben történik bolti lopás, vagyis országos szinten az üzletek minden nyitva tartási napján 100 ezer.

Az EHI alapvetően az áremelkedésre és a kiskereskedelmi alkalmazottak hiányára vezeti vissza a bolti lopások növekedését. „Az áremelkedések miatt sokan pénzügyi nehézségekkel küzdenek és ezért kénytelenek lopni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kiskereskedelemben egyre kevesebben dolgoznak, ami megkönnyíti a tolvajok dolgát.

A tolvajok legkedveltebb termékcsoportjai közé tartoznak a szeszes italok, dohánytermékek, kozmetikumok, borotvapengék, energiaitalok, bébiételek és a kávé. A tolvajok többsége alkalmi elkövető, de legalább egynegyedük profi bűnöző, akik bandákban tevékenykednek és általában súlyos bolti lopást követnek el.

Az EHI felmérése 82,8 milliárd euró forgalmat bonyolító 17 ezer üzlettel és értékesítési ponttal rendelkező 84 vállalatra és értékesítési csatornára terjedt ki. A felmérés szerint sok kiskereskedelmi egység a lopások további növekedésére számít.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×