Infostart.hu
eur:
349.88
usd:
301.57
bux:
138167.98
2026. június 16. kedd Jusztin
Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök a holland parlamentnek és a miniszterelnöki hivatalnak otthont adó Binnenhof épületénél, Hágában 2024. június 21-én. Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök lesz a NATO következő főtitkára, miután Klaus Iohannis román elnök visszavonta jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, és az észak-atlanti védelmi szövetség mind a harminckét tagállama őt támogatja. Rutte október 2-án veszi át a posztot Jens Stoltenbergtől.
Nyitókép: Robin Utrecht

Eldőlt, ki lesz a következő NATO-főtitkár – hivatalos

A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.

A témáról kiadott hivatalos brüsszeli közlemény szerint Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.

Mark Rutte lesz az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára. Kinevezését a tagállamok vezetői is megerősítik a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban.

Rutte a Holland Királyság 50., leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. 2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) párt elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte. A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. A kiírt választást ismért megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson.

Jens Stoltenberg, az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben, majd 2023-ban pedig további egy évvel meghosszabbították. Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.

A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint elnyert.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Olyan fog holnap történni a benzinkutakon, amire már nagyon régen nem volt példa

Olyan fog holnap történni a benzinkutakon, amire már nagyon régen nem volt példa

Holnaptól érdemben csökken a benzin és a gázolaj piaci ára Magyarországon, így a piaci és a védett árak közötti különbség március közepe óta nem látott szintre szűkül. A fordulat mögött elsősorban az olajár jelentős esése és a forint erősödése áll. Bár a magyar autósok ebből közvetlenül nem érzékelnek változást, hiszen továbbra is a hatóságilag rögzített árakon tankolnak, a piaci szereplőkre nehezedő nyomás látványosan enyhül. A védett áras rendszer kivezetése egyelőre nincs napirenden, de ha erre most kerülne sor, az jóval kisebb sokkot jelentene az autósoknak, mint az elmúlt hetekben vagy hónapokban bármikor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×