eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart a Szíria és a régió jövőjének támogatására rendezett nyolcadik adományozói konferencia után Brüsszelben 2024. május 27-én.
Nyitókép: Olivier Matthys

Josep Borrell: Oroszország hosszú háborút tervez

Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.

„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy „a humanitárius segélyek célba juttatása Gázán belül lehetetlenné vált”.

Szavai szerint mindenfajta terv ellenére semmilyen segítség sem érkezik Gázába. A kialakult helyzet miatt a segélyek a határon kívül halmozódnak fel, melynek nagyrésze megsemmisül, vagy elveszik. Ha a segélyek el is jutnak Gázába, nem lehet szétosztani azokat a harcok, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.

„A társadalom szövete pusztult el. A civil társadalom szétesőben van”

– hívta fel a figyelmet.

Égető szükség van a tűzszünetre, mely lehetővé tenné a humanitárius segítség bejutását Gázába. Ellenkező esetben a tragédia minden korábban látottal összehasonlíthatatlan lesz - tette hozzá érkezési beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.

Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Uniónak minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia a tűzszünet előmozdítása és a két állami megoldáson, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttén alapuló béke mihamarabbi előmozdítása érdekében.

Az arab országokkal együttműködésben az uniós külügyminiszterek menetrendet határoztak meg a felsorolt célok elérésére, a megkezdett munkát a jövőben is folytatni kell – tette hozzá a belga külügyi tárcavezető.

Annalena Baerbock német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az izraeli–palesztin konfliktus esetleges libanoni eszkalációja miatt, és azt mondta: a helyzet további elmérgesedése minden ember számára katasztrófa lenne a teljes régióban.

Megismételte: tűzszünetre van szükség Gázában, összhangban Joe Biden amerikai elnök javaslataival. „Izrael csak akkor élhet biztonságban, ha a palesztinok biztonságban élnek. Ahogy a palesztinok is csak akkor élhetnek biztonságban, ha Izrael biztonságban van” – tette hozzá Baerbock.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×