Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.

„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy „a humanitárius segélyek célba juttatása Gázán belül lehetetlenné vált”.

Szavai szerint mindenfajta terv ellenére semmilyen segítség sem érkezik Gázába. A kialakult helyzet miatt a segélyek a határon kívül halmozódnak fel, melynek nagyrésze megsemmisül, vagy elveszik. Ha a segélyek el is jutnak Gázába, nem lehet szétosztani azokat a harcok, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.

„A társadalom szövete pusztult el. A civil társadalom szétesőben van”

– hívta fel a figyelmet.

Égető szükség van a tűzszünetre, mely lehetővé tenné a humanitárius segítség bejutását Gázába. Ellenkező esetben a tragédia minden korábban látottal összehasonlíthatatlan lesz - tette hozzá érkezési beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.

Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Uniónak minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia a tűzszünet előmozdítása és a két állami megoldáson, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttén alapuló béke mihamarabbi előmozdítása érdekében.

Az arab országokkal együttműködésben az uniós külügyminiszterek menetrendet határoztak meg a felsorolt célok elérésére, a megkezdett munkát a jövőben is folytatni kell – tette hozzá a belga külügyi tárcavezető.

Annalena Baerbock német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az izraeli–palesztin konfliktus esetleges libanoni eszkalációja miatt, és azt mondta: a helyzet további elmérgesedése minden ember számára katasztrófa lenne a teljes régióban.

Megismételte: tűzszünetre van szükség Gázában, összhangban Joe Biden amerikai elnök javaslataival. „Izrael csak akkor élhet biztonságban, ha a palesztinok biztonságban élnek. Ahogy a palesztinok is csak akkor élhetnek biztonságban, ha Izrael biztonságban van” – tette hozzá Baerbock.