A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzést készített arról, hogy a radikális jobboldal jelentős választási sikere esetén átrendeződhetnek-e az Európai Parlamenten belüli erőviszonyok. A tanulmány többek közt azt is megállapítja, hogy az erőteljes jobbratolódás az Európai Unió alapító tagállamaiban is figyelemreméltó.

A tanulmány szerzője, Csepeli Réka az InfoRádióban elmondta: a június 6-9-i EP-választások előtti közvélemény-kutatási adatok több tagállamban is a radikális, konzervatív vagy nemzeti jobboldali pártok erőteljes előretörését mutatják. Kiemelte, hogy ez a tendencia érvényesül az unió „keménymagjaként emlegetett” hat alapító tagállamban, vagyis Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban is. Úgy véli, ezekben az államokban

a jobbratolódás elsősorban a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak egyik fő következménye,

illetve jelentős befolyásoló körülmény a vásárlóerő rohamos csökkenése is, ami például Franciaországban is komoly kihívások elé állítja a kormányt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója arról is beszélt, hogy a jobboldali pártok választási eredménye milyen hatással lehet az Európai Parlament összetételére. Mint fogalmazott, az erőviszonyok alakulását és az érdekérvényesítő képességet döntően meghatározhatja, hogy mennyire szorosan tud majd együttműködni ügyek mentén az Európai Néppárt a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségével. A kutató szerint a radikális jobboldal jelentős előretörése ugyan valamelyest meggyengítheti a konzervatív jobb-, illetve a szociáldemokrata baloldal hagyományosnak mondható koalícióját, ugyanakkor

a radikális jobboldali pártcsaládok (Identitás és Demokrácia, Európai Konzervatívok és Reformerek) összefogására nincs reális esély.

Csepeli Réka hozzátette: egyértelműen látszik, hogy az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt jelöltje, Ursula von der Leyen nyit Giorgia Meloni, illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport felé, ami véleménye szerint radikálisan befolyásolhatja az Európai Néppárt jövőbeli politikáját is.

Az elemző emlékeztetett, hogy nemrég a bevándorlásellenes Eric Zemmour pártja, a francia Reconquete (magyarul Visszahódítás) is csatlakozott az ECR-hez. Ennek a pártnak az EP-listavezetője Marion Maréchal, aki Marine Le Pen unokahúga, és korábban a francia radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési képviselője is volt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig már februárban bejelentette, hogy a Fidesz az európai parlamenti választások után ugyancsak az ECR pártcsalád tagjaként venne részt az európai törvényhozásban.

Csepeli Réka arra számít, hogy

a Reconquete és a Fidesz csatlakozásával megerősödik az ECR az Európai Parlamentben,

amelynek már jelenleg is nagy, meghatározó pártok a tagjai, így például az olasz Fratelli d'Italia, a spanyol Vox vagy a lengyel Jog és Igazságosság (PiS).

A kutató hozzátette: a közelmúltban látott tendenciák befolyásolhatják, sőt adott esetben ki is billenthetik egyensúlyából az előre beharangozott, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták uralta Európai Parlament status quóját.