eur:
395.82
usd:
369.58
bux:
70647.04
2024. június 26. szerda János, Pál
Catania, 2017. július 1.Ilegális bevándorlók az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex svéd felségjelű hajójának fedélzetén a szicíliai Catania kikötőjében 2017. július 1-jén. A mintegy 650 hajótörött migránst a Földközi-tengeren, a líbiai partok közelében vették a fedélzetre, kilenc vízbe fúlt társuk holttestével együtt. (MTI/EPA/Orietta Scardino)
Nyitókép: MTI/EPA/Orietta Scardino

EP-választás: a menekültügyi paktum megosztja a pártcsaládokat is

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint az európai parlamenti választási kampányban a nagyobb pártcsaládok egymástól eltérő állásponton lesznek a menekültkérdéssel kapcsolatban.

A következő ciklusban az uniós frakciók elsősorban arra fognak törekedni, hogy a migrációs és menekültügyi paktumból a legtöbb politikai hasznot húzzák. Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban végigvette, hogy az Európai Parlament négy nagy pártcsaládja hogyan viszonyul a nemrégiben elfogadott szabálycsomaghoz.

Az EP legnagyobb frakciója az Európai Néppárté, amely várhatóan a legnagyobb lesz a következő ciklusban is a júniusi választások után. A szakértő szerint a Néppárt egyértelműen eltolódott a korábbi álláspontjától, és most a legszigorúbb a véleménye a négy nagy pártcsalád közül a migrációs folyamatok megállítása tekintetében.

"Azt mondják, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, az illegálisan érkezőket szigorúan át kell világítani, átfogó elektronikus ellenőrzést kell eszközölni minden belépési ponton. Ha pedig a külső határokon nagy lenne a nyomás, akkor nem lehet kizárni a belső határok ellenőrzését sem. Ezt egyes országok már alkalmazzák is, de gyakorlatilag kimondaná, hogy ez lehetséges" – mondta Vargha Márk.

A Frontex szintén viták kereszttüzébe került az elmúlt években, de a Néppárt szerint meg kell erősíteni a Frontex szerepét, a költségvetését bővíteni kell, és a most tízezer fős személyi állományát pedig háromszorosára kell növelni. Ezenkívül a néppártiak szerint a menedékkérőket biztonságos harmadik országokba kellene szállítani, és az EU határain kívül kellene a menedékkérelmeket feldolgozni. A szakértő szerint ez a terv hasonlít ahhoz, amit most az Egyesült Királyság Ruandával tervez.

Vargha Márk felidézte azt is, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje, az Európai Bizottságot jelenleg is vezető Ursula von der Leyen egy televíziós vitában megvédte a Tunéziával, Mauritániával és Egyiptommal kötött megállapodásokat, amelyek az illegális migráció megfékezéséért cserébe nagy összegű pénzügyi segítséget nyújtottak ezen afrikai országoknak, sőt, azt mondta, hogy ki is kellene terjeszteni ezeket az egyezményeket.

Az Európai Szocialisták Pártja egészen hasonló állásponton van, szintén hangsúlyozza a külső határok megerősítését, és szorgalmazza az együttműködést a származási és tranzitországokkal, de a Néppárttal szemben nem támogatja, hogy a kérelmeket az EU-n kívül bírálják el.

"Ez nagyon fontos különbség! Nyilvánvaló, hogy egy baloldali pártszövetségnek hangsúlyoznia kötelező azt, hogy emberséges és tisztességes befogadási feltételek legyenek, bővítsék a kérelmezőknek nyújtott jogi segítséget, szorgalmazza a baloldal a gyermekek különleges védelmét és az emberkereskedők elleni küzdelmet is. De ami a leglényegesebb, hogy a szocialista párt alapvetően elégedett a már elfogadott paktummal" – magyarázta Vargha Márk.

A liberális pártcsalád Újítsuk meg Európát című programja viszont a szakértő szerint nem túl bőbeszédű a migrációval kapcsolatban, a liberálisok helyezték a legkevesebb hangsúlyt a kérdésre. "A liberálisok két ellenséget is megneveznek a programjukban. Az egyik a populista jobboldal, amely abszolút nem szeretne befogadni senkit, illetve nagyon korlátozná az európai migrációt, a másik az embercsempész hálózat, amely működteti az illegális migrációt, és eurómilliárdokat kasszíroz a jelenségből" – mondta Vargha Márk. Jelezte, a pártcsalád a munkaerőhiány orvoslásának lehetőségét látja a migrációban.

A Zöldek még ennél is tovább mennek, és a szakértő elmondása szerint kevésnek tartják a migránsoknak nyújtott védelmet. Bevezetnék a klímavízumot, amelynek megadásával az EU-n kívülről érkezőket még gyorsabban lehetne beengedni Európába, mert ha valamilyen természeti katasztrófa következtében vesztették el megélhetésüket, szegényedtek el, válna kilátástalanná sorsuk, akkor Európa így segítene. A zöldek követelik továbbá az EU által támogatott kereső-mentőmissziók létrehozását a Földközi-tengeren, és tiltakoznak a kitoloncolások ellen.

"Kifejezetten szorgalmazzák azt, hogy az ideiglenesen már itt levőket ne toloncolják ki, hanem a helyzetüket legalizálják, és ezután törvényesen tartózkodjanak az európai uniós tagállamokban, aztán következhet az ő integrációjuk is" – zárta elemzését a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.26. szerda, 18:00
Szalai Máté
Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca’Foscari Egyetem kutatója
Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Telefonon beszélt egymással Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – 2023 márciusa óta nem volt ilyen beszélgetés. A Pentagon szerint a két fél a nyitott kommunikációs csatornák fenntartásának szükségességéről beszélt, az orosz védelmi minisztérium szerint arra figyelmeztették Washingtont, hogy tovább eszkalálhatják a konfliktust az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok. Donald Trump amerikai elnökjelölt két tanácsadója olyan béketervet tett le az asztalra, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás felpörgetésének fenyegetésével késztetné Oroszországot béketárgyalásokra. A Kreml úgy reagált, nyitottak a tárgyalásra a „harctéri realitások” tükrében, vagyis az elfoglalt területeket semmiképpen nem adják vissza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×