eur:
398.27
usd:
372.27
bux:
69536.56
2024. június 16. vasárnap Jusztin
Palesztinpárti egyetemista diákok tüntetnek a rotterdami központi pályaudvaron 2024. május 16-án. A hallgatók azt próbálják elérni demonstrációikkal, hogy iskolájuk szakítsa meg az izraeli oktatási intézményekkel való kapcsolatait. A megmozdulást eredetileg az Erasmus Egyetemen tartották volna, de az intézményt a tüntetés idejére lezárták. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli katonai műveletek eddig több mint 34 ezer palesztin életét követelték.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Jeffrey Gröneweg

Nemzetközi jogász: a palesztin állam elismerése inkább egy politikai gesztus

Újabb három európai ország jelentette be az önálló palesztin állam elismerését. Írország, Norvégia és Spanyolország döntött most így. Gesztus vagy bármilyen jogi következménnyel is jár a lépésük? – erről is kérdeztük Tóth Norbert nemzetközi jogászt.

A három ország döntésének inkább a politikai, mint a nemzetközi jogi vonatkozásai a jelentősebbek – vélekedett az InfoRádióban Tóth Norbert, aki szerint elsősorban egy üzenetet kívántak tolmácsolni a világnak, illetőleg a palesztinoknak és a zsidó államnak, hogy a közel-keleti helyzet, benne az izraeli–palesztin viszony jelenlegi állásával nem értnek egyet, és ennek előremozdítása érdekében tesznek egy politikai gesztust.

A palesztin állam elismerésének vannak bizonyos nemzetközi jogi vonatkozásai is. A jogász ezzel kapcsolatban megjegyezte: az államok nagy többségének a nemzetközi jogi elismertségével nincs probléma a világon, akadnak azonban olyanok is, amelyekkel kapcsolatban az ilyen kérdések felvethetőek. Az egyik ilyen a magát Palesztina államnak nevező entitás, de ez Izraeltre is érvényes. Tóth Norbert megfogalmazása szerint minden olyan ország, amelynek a hivatalos elnevezésében szerepel az állam szó – State of Palestine, State of Israel –, jelzi azt, hogy az államiság kérdésével valamilyen kérdések merülnek fel. (Izraelt sem ismeri el minden ország.)

"Az izraeli–palesztin konfliktus egy régóta húzódó probléma, amire egy békefolyamat is ráépült, de nem hozta meg a világ által elvárt eredményeket" – tette hozzá.

"Ami a konkrét következményeket illeti, ha egy állam elismer egy másik entitást államként, akkor azt magával egyenjogúvá emeli, elfogadva, hogy van szuverenitása, területe, kormánya, lakossága, és vele egyenlő félként vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban, nemzetközi szerződéseket köthet vele, továbbá diplomaták cseréjére is sor kerülhet" – mondta a nemzetközi jogász, de mindezeket át lehetett hidalni elismerés nélkül is, és találtak különböző megoldásokat arra, hogy együttműködjenek például az általuk korábban Palesztin Hatóságnak nevezett kormányzattal. A palesztin állam elismerése azonban egy erősebb gesztus, a kérdés pedig a szakértő szerint az, hogy követik-e ezt a gyakorlatot a „nyugati táborból” mások.

Amikor 1988. november 15-én a Palesztin Nemzeti Tanács Algírban deklarálta, hogy létrehozza a palesztin államot, eltérő reakciók születtek: a nyugati világ – az Egyesült Államokkal az élén – egységes volt abban, hogy nem fogja elismerni Palesztinát államként addig, amíg az izraeli–palesztin békefolyamat nem zárul le, aminek eredményeképpen létrejön egy mindenki által elismert független Izrael állam és egy mindenki által elismert független palesztin állam. "Ez a mai napig nem következet be. Írország, Norvégia és Spanyolország most viszont a jelek szerint megpróbálja a holtpontról kimozdítani ezt a folyamatot" – mondta Tóth Norbert.

Bár a többször megfeneklett béketerv alapvető eleme a kétállami megoldás – tulajdonképpen a nemzetközi közösség döntő többsége a kezdetek kezdete óta ebben látja a béke garanciáját –, a nemzetközi jogász erre nem sok esélyt lát. Épp az érintettek nem hisznek ebben: a palesztin oldalon a Hamász teljesen eltörölné Izrael, vagyis az egyállami megoldásban hisz, de izraeli oldalon is vannak olyan politikusi vélemények, amelyek irreálisnak tartják a kétállami megoldást, még ha a világ nagy része két független államot szeretne látni az egykori brit palesztin mandátum terület helyén.

Az ír, norvég és spanyol bejelentést rendkívül heves izraeli reakció követte, de ezzel nem fog változni Izrael államnak a nemzetközi jogállása. Ezek az országok elismerik a zsidó államot, és diplomáciai kapcsolatban állnak vele. Tóth Norbert megjegyezte, ha valaki elismer egy másik entitást államként, nem feltétlenül jelenti azt, hogy diplomáciai kapcsolatba is lép vele, bár általában ez így szokott történni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ezt fáj olvasni a magyar focidrukkereknek

A német napilapok megérdemeltnek és egyértelműnek nevezték azt a 3-1-es győzelmet, amelyet a svájci labdarúgó-válogatott aratott szombaton Kölnben a magyarok felett a németországi Európa-bajnokság A csoportjának első fordulójában.

Semmelweis
Ez a legjobb magyar játékfilm

A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig a film alkotója, Koltai Lajos lett a Veszprémben rendezett MOZ.GO filmfesztiválon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.17. hétfő, 18:00
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja
Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Nicolas Sarkozy élesen bírálta Emmanuel Macron döntését

Nicolas Sarkozy élesen bírálta Emmanuel Macron döntését

Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012) élesen bírálta vasárnap az előhozott nemzetgyűlési választások kiírását, amelyek szerinte "hatalmas kockázatot jelentenek az ország és a köztársasági elnök számára". Emmanuel Macron jelenlegi államfő pártjának a múlt vasárnapi európai választásokon elszenvedett veresége után írt kétfordulós előrehozott parlamenti választásokat június 30-ra és július 7-re, ezeknek a felmérések szerint a legnagyobb esélyese a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×