A három ország döntésének inkább a politikai, mint a nemzetközi jogi vonatkozásai a jelentősebbek – vélekedett az InfoRádióban Tóth Norbert, aki szerint elsősorban egy üzenetet kívántak tolmácsolni a világnak, illetőleg a palesztinoknak és a zsidó államnak, hogy a közel-keleti helyzet, benne az izraeli–palesztin viszony jelenlegi állásával nem értnek egyet, és ennek előremozdítása érdekében tesznek egy politikai gesztust.

A palesztin állam elismerésének vannak bizonyos nemzetközi jogi vonatkozásai is. A jogász ezzel kapcsolatban megjegyezte: az államok nagy többségének a nemzetközi jogi elismertségével nincs probléma a világon, akadnak azonban olyanok is, amelyekkel kapcsolatban az ilyen kérdések felvethetőek. Az egyik ilyen a magát Palesztina államnak nevező entitás, de ez Izraeltre is érvényes. Tóth Norbert megfogalmazása szerint minden olyan ország, amelynek a hivatalos elnevezésében szerepel az állam szó – State of Palestine, State of Israel –, jelzi azt, hogy az államiság kérdésével valamilyen kérdések merülnek fel. (Izraelt sem ismeri el minden ország.)

"Az izraeli–palesztin konfliktus egy régóta húzódó probléma, amire egy békefolyamat is ráépült, de nem hozta meg a világ által elvárt eredményeket" – tette hozzá.

"Ami a konkrét következményeket illeti, ha egy állam elismer egy másik entitást államként, akkor azt magával egyenjogúvá emeli, elfogadva, hogy van szuverenitása, területe, kormánya, lakossága, és vele egyenlő félként vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban, nemzetközi szerződéseket köthet vele, továbbá diplomaták cseréjére is sor kerülhet" – mondta a nemzetközi jogász, de mindezeket át lehetett hidalni elismerés nélkül is, és találtak különböző megoldásokat arra, hogy együttműködjenek például az általuk korábban Palesztin Hatóságnak nevezett kormányzattal. A palesztin állam elismerése azonban egy erősebb gesztus, a kérdés pedig a szakértő szerint az, hogy követik-e ezt a gyakorlatot a „nyugati táborból” mások.

Amikor 1988. november 15-én a Palesztin Nemzeti Tanács Algírban deklarálta, hogy létrehozza a palesztin államot, eltérő reakciók születtek: a nyugati világ – az Egyesült Államokkal az élén – egységes volt abban, hogy nem fogja elismerni Palesztinát államként addig, amíg az izraeli–palesztin békefolyamat nem zárul le, aminek eredményeképpen létrejön egy mindenki által elismert független Izrael állam és egy mindenki által elismert független palesztin állam. "Ez a mai napig nem következet be. Írország, Norvégia és Spanyolország most viszont a jelek szerint megpróbálja a holtpontról kimozdítani ezt a folyamatot" – mondta Tóth Norbert.

Bár a többször megfeneklett béketerv alapvető eleme a kétállami megoldás – tulajdonképpen a nemzetközi közösség döntő többsége a kezdetek kezdete óta ebben látja a béke garanciáját –, a nemzetközi jogász erre nem sok esélyt lát. Épp az érintettek nem hisznek ebben: a palesztin oldalon a Hamász teljesen eltörölné Izrael, vagyis az egyállami megoldásban hisz, de izraeli oldalon is vannak olyan politikusi vélemények, amelyek irreálisnak tartják a kétállami megoldást, még ha a világ nagy része két független államot szeretne látni az egykori brit palesztin mandátum terület helyén.

Az ír, norvég és spanyol bejelentést rendkívül heves izraeli reakció követte, de ezzel nem fog változni Izrael államnak a nemzetközi jogállása. Ezek az országok elismerik a zsidó államot, és diplomáciai kapcsolatban állnak vele. Tóth Norbert megjegyezte, ha valaki elismer egy másik entitást államként, nem feltétlenül jelenti azt, hogy diplomáciai kapcsolatba is lép vele, bár általában ez így szokott történni.